A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Napjainkban pedig különös aktualitást kapott a kormánynak az az intézkedése, mellyel 2013. január 1 -től hatósági árat vezetett be a lakosság által fogyasztott áramra és gázra. Akkor ezzel valóban csökkent a családok rezsiköltsége. A következő években azonban jelentősen mérséklődött az energia és az energiahordozók világpiaci ára. Ennek ellenére akkor a hazai fogyasztói árak nem csökkentek, így a magyar családok hosszú ideig a valós piaci árnál magasabbat fizettek a rezsire. A kormány azonban ebből a valóságosan is extraprofitból nem képezett tartalékot, nem helyezte azt például egy energia-tartalékalapba – lehetőségként gondolva az esetleges későbbi áremelkedésre, vagy az alacsonyabb jövedelmű rétegek létbiztonságához történő forrásteremtésre. Amikor újra emelkedésnek indultak az energiaárak, a kormány hatalomtechnikai eszközként tekintett a rezsire, és elhitette a választókkal, hogy az energia ára csak kormányzati akarat kérdése. Kommunikációjával azt sulykolta a társadalom felé, hogy különleges politikájával a határokon megállíthatja a kellemetlen változást, nálunk mindig korlátlanul lesz olcsó energia. Ez a politika a kormány szándékának megfelelően e téren is a magasabb jövedelműeknek adta a nagyobb támogatást, és nem ösztönzött az energiatakarékosságra. Vezető kormánypárti politikusok nem véletlenül említették „klímahisztinek” a környezet védelméért folytatott nemzetközi erőfeszítéseket. A kormány évekig nem tett semmit a lakások energetikai korszerűsítéséért, sőt még az Európai Uniótól e célra kapott támogatást is önkényesen átcsoportosította az állami épületekre. Emellett valótlanul állította azt is, hogy Oroszországtól a világpiaci árnál sokkal olcsóbban kapjuk a kívánt mennyiségben a gázt. Miután a hibás gazdaságpolitika és a hatalomban maradásért folytatott választási támogatás-osztogatás után ellehetetlenült az ártámogatás fenntartása, a kormány ismét hibás döntést hozott, mert továbbra is a fogyasztást, és nem a – rászoruló – fogyasztókat támogatja, oly módon, hogy a jelenlegi helyzetben a fogyasztási helyek és nem a családok, a háztartások a támogatás címzettjei. A rezsicsökkentés törvényszerűen bekövetkezett kudarca azért is tanulságos, mert tükrözi a kormány viszonyát a piacgazdasághoz. De nem ez a legnagyobb gond. Az eltelt 12 év súlyos kudarca a versenyképességben bekövetkezett térvesztés, az Európához történő gazdasági  felzárkózás lassúsága, a gyorsuló lemaradásunk a kelet-közép-európai térség országaihoz képest. Amikor a gazdasági fejlettség első mérésére került sor az Eurostat koordinálásával az 1995. évi gazdaságstatisztikai adatok alapján, akkor a 13 ország között az egy főre jutó bruttó hazai terméket tekintve a 3. helyen voltunk Csehország és Szlovénia mögött. A 2020. évi adatok alapján Magyarország a térségben a 6. helyen van, míg az azóta elsődlegessé vált rangsort megalapozó mutatóban, a háztartások egy főre jutó fogyasztásában a 12. helyen. Azaz a ma általánosan alkalmazott fejlettségi mutatóban az Európai Unió tagországai között az utolsó előtti helyen állunk, és csak Bulgáriát előzzük meg.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A hazai gazdaságpolitikában valós fordulatra van szükség, a meghirdetett kormányzati intézkedések a problémáknak csak bizonyos csoportját oldják meg, miközben újakat keletkeztetnek. A bejelentett megszorítások rögtönzésnek tűnnek, ugyanakkor a kormányzati prioritások nem változtak, a hatalomhoz közel álló cégeket illetve ágazatokat, mint az építőipart, a turizmust vagy a kaszinóbizniszt egyáltalán nem érintik, és továbbra is fenntartják a gazdasági növekedés kormányzati prioritások szerinti, bármi áron történő elérését. A kormány láthatóan nem akar érdemi intézkedéseket tenni az infláció megfékezésére, mert a választás előtti pénzszórás következményeinek mérsékléséhez szüksége van az így visszaszerezhető forrásokra. Nem hagyható figyelmen kívül a hosszú évek után újra visszatért ikerdeficit, azaz az államháztartás és a folyó fizetési mérleg egyidejű jelentős hiánya. A költségvetés konszolidációja szükség szerint olyan jövedelemátcsoportosítást jelent, amely nagy létszámú társadalmi csoportok anyagi pozícióját érinti, és nyilvánvalóan többségében rendkívül kedvezőtlenül.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az uniós források nélkül nincs valós esély a gazdasági konszolidációra. A választást követően az uniós támogatás várható csökkenése, valamint a múlt évi és a 2022. évi költségvetésben nem szereplő év eleji hatalmas költekezés miatti államháztartási hiány mérséklése érdekében drasztikus lépések megtételére kényszerült a kormány a fiskális politikában. Az idei és a következő évre meghirdetett szigorítások – megvalósulásuk esetén – mintegy 2200-2400 milliárd forintos kiigazítást eredményezhetnek. Ezek mértékére jellemező, hogy összességében mindkét évben a bruttó hazai termék 3,5-3,7%-át teszik ki; ennél nagyobb méretű kiigazításra nem került sor az utóbbi három évtizedben, ennél kisebb mértékű volt az 1995. évi és a 2006. évi gazdaságpolitikai intézkedéscsomag is. A minden részletében még nem ismert döntések illeszkednek a kormány eddig tapasztalt gazdaságpolitikai felfogásához: az extraprofitnak minősített nyereség elvonása nehezen illeszthető a piacgazdasághoz. Láthatóan két dologra koncentrált a politika: a jelentős megszorítások, az újonnan kivetett illetve megemelt adók gazdasági szereplőkön keresztül történő szétterítésére, illetve a könnyen beszedhető adók alkalmazására. A kormányzati kommunikáció azt akarja elhitetni, hogy a megszorítások nem érintik a lakosságot, mert az adókat a kötelezettek nem hárítják át a fogyasztókra. Ez nyilvánvalóan nem akadályozza az érintett cégeket abban, hogy a terheket továbbhárítsák, tehát jelentősen nő az inflációs kockázat.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Eurostat évenként elvégzett elemzése – sajnálatos módon – Magyarország lecsúszásának folyamatát tükrözi. Még a pandémia előtti három évben elért gazdasági növekedés is alig hozott érdemi változást ebben. Az e periódusban tapasztalt növekedési dinamika az egy főre jutó GDP volumenében közeledést mutatott ugyan az Európai Unió átlagához, de alig tapasztalható közeledés az utóbbi öt évben egy másik igen fontos fejlődésjellemző, az egy főre jutó fogyasztás volumenében. A környező országokhoz viszonyítva pedig még a magyar gazdaság uniós támogatás lehívástól függő, magasabb növekedési üteme sem állította meg a lecsúszás folyamatát, és a háztartások egy főre jutó fogyasztásában Magyarország az utolsó előtti, 26. helyre került, csupán Bulgáriát előzi meg.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A nemzeti számlák előzetes adatai szerint a kormányzat eredményszemléletű bevétele a múlt évben 22 695 milliárd forint, míg kiadása 26 431 milliárd forint, így a kormányzati szektor hiánya 3 736 milliárd forint, a bruttó hazai termék 6,8%-a volt. Az előző évhez képest az egyenleg a GDP arányában 1 százalékponttal kedvezőbb lett. A kormányzati szektor adóssága az év végén 42 414 milliárd forint volt, az egy évvel korábbi 38 408 milliárd forinttal szemben, azaz az államadósság nominálértéke 12 hónap alatt 4 006 milliárd forinttal emelkedett. A bruttó államadósság a múlt év utolsó napján a GDP 76,8%-át tette ki, az egy évvel korábbi 80,4%- kal szemben.


A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A világjárvány a magyar gazdaságot is nehéz helyzetbe hozta, de ennél súlyosabb problémát okozott, hogy a kormány válságkezelés ürügyén hatalmas költekezésbe kezdett. Ennek egyik eleme a valós igényeket nem, egy szűk kör anyagi érdekeit annál inkább szolgáló beszerzések finanszírozása, a presztízsberuházások, stadionépítések folytatása, sőt felgyorsítása. A másik elem a választási osztogatás megindítása, melynek méretei sokszorosan meghaladják a gazdaság, az államháztartás teljesítőképességét. Ennek következtében felborult az egyensúly: az államháztartási hiány 2020-ban a bruttó hazai termék 8%-át, a múlt évben 7,5%-át tette ki, és az idei ésszerűtlen költekezést figyelembe véve a 2022. évi deficit is 6,5-7% körül alakulhat. A hiány nagyságát szemlélteti, hogy a világválság idején 2008-ban 3,7%, 2009-ban 4,6% volt az államháztartási hiány, ami akkor tartalmazta a GDP 1,2%-át jelentő nyugdíjpénztári kiegészítést, azaz összehasonlítható módon a jelenlegi hiány az akkorinak két és félszerese. Ehhez társul a bruttó államadósság gyors növekedése. A múlt év végén az MNB jelentése szerint a GDP 78,2%-át érte el az államadósság; ez valamivel kisebb, mint az előző év végi 80%, ami egyébként azonos a 2010. év végi adóssággal. Megjegyzendő, hogy azóta a kormány szinte a teljes magánnyugdíj-pénztári vagyont elköltötte, így a jelenlegi bruttó államadósság 10 százalékponttal magasabb a 2010. évinél.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaságban 2017 és 2019 közötti három év túlfűtött gazdasági növekedése, valamint a forintgyengülés következtében folyamatosan jelen van az árnyomás, amely a fogyasztói árakat már a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal a hosszabb ideje stabilan magas maginfláció, az élelmiszerárak és a szolgáltatások tartósan emelkedő szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak decemberben 5,3%-kal, míg az eurózónában 5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint számított 7,4%-os magyar infláció decemberben az Európai Unió tagországai között az ötödik legmagasabb értéket mutatta.


A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati politika által előidézett helyzet már a következő években is jelentős gondot okoz a gazdaságnak az államháztartás pozícióját súlyosbító növekvő államadóssággal és a rendkívül magas államháztartási hiánnyal. Amíg 2020-ban a kormányzati szektor deficitje a GDP 8,1%-ára emelkedett, a múlt évben csupán 7,5%-ra csökkent, és még az idei évre is rendkívül magas, 4,9%-os hiányt tervez a kormány az országgyűlési választásoktól nyilvánvalóan nem függetlenül. Megjegyzendő, hogy a 2021. évi költségvetés 5,9%-os deficitet határoz meg, amit az államháztartási törvény sajátos értelmezésével a kormány decemberben határozattal felülírt; igaz a költségvetés egyéb előirányzatait is folyamatosan átírja a kormány.

Emellett a magyar gazdaságban 2017 és 2019 közötti három év túlfűtött gazdasági növekedése, valamint a forintgyengülés következtében folyamatosan jelen van az árnyomás, amely a fogyasztói árakat már a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal a hosszabb ideje stabilan magas maginfláció, az élelmiszerárak és a szolgáltatások tartósan emelkedő szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak novemberben 5,2%-kal, míg az eurózónában 4,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint számított 7,5%-os magyar infláció novemberben az Európai Unió tagországai között a harmadik legmagasabb értéket mutatta. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a novemberi élelmiszerárak 2,9%-kal, az eurózónában 2,2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 5,4%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A családtámogatások a kommunikációban erőteljesebbek, mint a költségvetési gyakorlatban, a támogatások kitüntetetten a magasabb jövedelmű háztartásokat célozzák. Azaz a családi adókedvezmény javította ugyan a gyermekes családok jövedelmi pozícióját, de nem volt képes kompenzálni azt a veszteséget, amelyet az egyéb családtámogatások, így a családi pótlék tudatos elértéktelenítése okozott. Különösen kedvezőtlenül érinti ez a családpolitika az egyszülős családokat, amelyekben az egy főre jutó jövedelem az országos átlagtól csaknem egynegyeddel, 24,4%-kal maradt el a múlt évben. Megjegyzendő, hogy jelentős társadalmi problémáról van szó: e családok száma 2020-ban 1 68 ezer, míg az érintett gyermekek száma csaknem negyedmillió, 235 ezer volt. Az adatok szerint a kétszülős három- és több gyermekes családoknak is csak részben segített a jelentős családi adókedvezmény, többségük legfeljebb részlegesen tudta igénybe venni azt, mivel a bruttó keresetük adó- és járuléktartalma alacsonyabb volt az adókedvezménynél: 2020-ban e családokban az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem mindössze 1 207 ezer forint volt, az országos átlagnak alig több mint kétharmada, 68,4%-a.

Az idei adatfelvétel szerint a jövedelmi szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel érintett népesség 1 752 ezer főt tett ki, az összlakosság csaknem egyötödét, 18,2%-át; ez 0,4 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. A szegénységgel és társadalmi kirekesztettség kockázatával sújtott népességen belül a relatív jövedelmi szegénységben élők száma 1 219 ezer fő volt, aránya a népességben 12,7%, 0,4 százalékponttal magasabb az előző évinél. A 65 éven felüliek körében 2010 óta háromszorosára, 4,9%-ról 15,6%-ra nőtt a szegények aránya, azaz a nyugdíjaskorúakról történő gondoskodás, az elfogadható életfeltételek biztosítása a jelenlegi kormányzat számára marginális szempont.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

 

Az eredeti 2021. évi költségvetést 1 491 milliárd forint hiánnyal fogadta el az országgyűlés a múlt év nyarán. Az idei tavaszi ülésszak végén – a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg – módosította az ez évi költségvetési törvényt is, több mint másfélszeresére, 53,4%-kal, 2 288 milliárd forintra emelve a hiánycélt. Az azonban már akkor is látható volt az idei kormányzati tervek ismeretében, hogy ez a megemelt hiány sem tartható. Mivel az államháztartási törvény szerint a működési költségek tekintetében nem lehet hiányt tervezni, a teljes deficit a felhalmozási kiadásoknál jelenik meg, melyhez igen kreatív könyvelési megoldások alkalmazása szükséges. Ez év szeptemberében a kormány országgyűlési felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag a Költségvetési Tanács – féléves költségvetési beszámolójában elbújtatott – jóváhagyásával 3 990 milliárd forintot kitevő újabb hiánycélt határozott meg, ezáltal az eredeti előirányzat több mint két és félszeresére emelve az országgyűlés által elfogadott deficitet.

A kormány a fenti sajátosan értelmezett felhatalmazás alapján eddig közzétett határozatai szerint az országgyűlési választást megelőzően elkölteni tervezett 4 900 milliárd forintot elérő rendkívüli kiadásról döntött. A választási osztogatást is az eddig követett gyakorlat szerint hajtja végre. Ennek az irdatlan, a GDP 8%-át elérő pénzszórásnak is mintegy kétharmadát – a szokásos módon – olyan presztízs beruházásokra és fejlesztési projektekre költi, amellyel a saját legszűkebb klientúráját részesíti – talán így is nevezhetjük – búcsúajándékban, és az csupán egyharmadát szánja a választási magatartás befolyásolására.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

süti beállítások módosítása