A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A világjárvány a magyar gazdaságot is nehéz helyzetbe hozta, de ennél súlyosabb problémát okozott, hogy a kormány válságkezelés ürügyén hatalmas költekezésbe kezdett. Ennek egyik eleme a valós igényeket nem, egy szűk kör anyagi érdekeit annál inkább szolgáló beszerzések finanszírozása, a presztízsberuházások, stadionépítések folytatása, sőt felgyorsítása. A másik elem a választási osztogatás megindítása, melynek méretei sokszorosan meghaladják a gazdaság, az államháztartás teljesítőképességét. Ennek következtében felborult az egyensúly: az államháztartási hiány 2020-ban a bruttó hazai termék 8%-át, a múlt évben 7,5%-át tette ki, és az idei ésszerűtlen költekezést figyelembe véve a 2022. évi deficit is 6,5-7% körül alakulhat. A hiány nagyságát szemlélteti, hogy a világválság idején 2008-ban 3,7%, 2009-ban 4,6% volt az államháztartási hiány, ami akkor tartalmazta a GDP 1,2%-át jelentő nyugdíjpénztári kiegészítést, azaz összehasonlítható módon a jelenlegi hiány az akkorinak két és félszerese. Ehhez társul a bruttó államadósság gyors növekedése. A múlt év végén az MNB jelentése szerint a GDP 78,2%-át érte el az államadósság; ez valamivel kisebb, mint az előző év végi 80%, ami egyébként azonos a 2010. év végi adóssággal. Megjegyzendő, hogy azóta a kormány szinte a teljes magánnyugdíj-pénztári vagyont elköltötte, így a jelenlegi bruttó államadósság 10 százalékponttal magasabb a 2010. évinél.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.