A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az eredeti 2021. évi költségvetést 1 491 milliárd forint hiánnyal fogadta el az országgyűlés a múlt év nyarán. Az idei tavaszi ülésszak végén – a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg – módosította az ez évi költségvetési törvényt is, több mint másfélszeresére, 53,4%-kal, 2 288 milliárd forintra emelve a hiánycélt. Az azonban már akkor is látható volt az idei kormányzati tervek ismeretében, hogy ez a megemelt hiány sem tartható. Mivel az államháztartási törvény szerint a működési költségek tekintetében nem lehet hiányt tervezni, a teljes deficit a felhalmozási kiadásoknál jelenik meg, melyhez igen kreatív könyvelési megoldások alkalmazása szükséges. Ez év szeptemberében a kormány országgyűlési felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag a Költségvetési Tanács – féléves költségvetési beszámolójában elbújtatott – jóváhagyásával 3 990 milliárd forintot kitevő újabb hiánycélt határozott meg, ezáltal az eredeti előirányzat több mint két és félszeresére emelve az országgyűlés által elfogadott deficitet.

A kormány a fenti sajátosan értelmezett felhatalmazás alapján eddig közzétett határozatai szerint az országgyűlési választást megelőzően elkölteni tervezett 4 900 milliárd forintot elérő rendkívüli kiadásról döntött. A választási osztogatást is az eddig követett gyakorlat szerint hajtja végre. Ennek az irdatlan, a GDP 8%-át elérő pénzszórásnak is mintegy kétharmadát – a szokásos módon – olyan presztízs beruházásokra és fejlesztési projektekre költi, amellyel a saját legszűkebb klientúráját részesíti – talán így is nevezhetjük – búcsúajándékban, és az csupán egyharmadát szánja a választási magatartás befolyásolására.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az idei évben tovább romlik az államháztartás egyensúlyi helyzete, ami komoly hatással lehet a következő évek gazdasági kilátásaira, a következő kormányzati ciklusban követhető gazdaságpolitika mozgásterére. A veszélyhelyzeti kormányzás végképp megszüntette a költségvetés – elmúlt tíz évben már amúgy is jócskán megtépázott – transzparenciáját. Az eredeti 2021. évi költségvetést 1 491 milliárd forint hiánnyal fogadta el az országgyűlés a múlt év nyarán. Az idei tavaszi ülésszak végén – a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg – módosította az ez évi költségvetési törvényt is, több mint másfélszeresére, 53,4%- kal, 2 288 milliárd forintra emelve a hiánycélt. Az azonban már akkor is látható volt az idei kormányzati tervek ismeretében, hogy ez a megemelt hiány sem tartható. Mivel az államháztartási törvény szerint a működési költségek tekintetében nem lehet hiányt tervezni, a teljes deficit a felhalmozási kiadásoknál tervezik, melyhez igen kreatív könyvelési megoldások alkalmazása szükséges. Ez év szeptemberében a kormány országgyűlési felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag a Költségvetési Tanács – féléves költségvetési beszámolójában elbújtatott – jóváhagyásával 3 990 milliárd forintot kitevő újabb hiánycélt határozott meg, ezáltal az eredeti előirányzat több mint két és félszeresére emelve az országgyűlés által elfogadott deficitet.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az idei év növekedési kilátásai a vártnál kedvezőbbek, a bruttó hazai termék volumene 6-7% közötti mértékben emelkedhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy ez a viszonylag magas növekedési ráta a bázishatásnak is tulajdonítható. Ha az idei növekedés 6%-os lesz, az 2019-hez képest 0,6%-os emelkedést jelent, azaz éves átlagban 0,3%-ot. A 7%-os idei növekedés pedig 1,5%-os kétéves emelkedést, azaz éves átlagban 0,7%-ot jelent. Ugyanakkor a kormányzati politika által előidézett helyzet már a következő években is jelentős gondot okoz a gazdaságnak az államháztartás pozícióját súlyosbító rendkívül magas államháztartási hiánnyal, és a növekvő államadóssággal. Amíg a múlt évben a kormányzati szektor deficitje a GDP 8,1%-ára emelkedett, az idei évben csupán 7,5%-ra csökken, és még a jövő évre is rendkívül magas, 5,9%-os hiányt tervez a kormány az országgyűlési választások évétől nyilvánvalóan nem függetlenül. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az államháztartás – gazdasági ciklus hatásával is számoló – strukturális hiánya a múlt évi 6%-ról a kormány költségvetési politikája következtében – szakmailag megmagyarázhatatlan módon – ebben az évben még emelkedik is, várhatóan 6,3%-ra, és még a jövő évre is 5,5%-os strukturális hiányt tervez a kormány.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az Európai Unió tagállamaitól és a szövetség átlagától való lemaradásunkat jól jellemzi a háztartások egy főre jutó fogyasztása szerinti rangsor: 2020-ban Litvánia egy főre jutó háztartási fogyasztása az uniós átlag 96%-a, Csehországé 87%-a, Lengyelországé 83%-a, Szlovéniáé 80%-a, Romániáé és Észtországé 79%-a, Szlovákiáé 73%-a, Lettországé 72%-a, míg Magyarországé 69%-a, Horvátországé 67%-a, Bulgáriáé pedig 61%-a volt. Azaz Litvániában, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban a háztartások egy főre jutó fogyasztása meghaladja vagy eléri az uniós átlag négyötödét, Romániában és Észtországban a háromnegyedét, Magyarországé viszont még a csatlakozáskor lényegesen nagyobb lemaradással indult Lettország és Románia szintjénél is alacsonyabb. A mutató időbeli változása ráadásul azt jelzi, hogy míg a kelet-közép-európai országok többsége érzékelhetően közeledik az uniós centrumhoz, a magyar átlag ehhez viszonyítva alig mozdul. A magyar gazdaság helyzetét jól érzékelteti a mutató Törökországéval történő összehasonlítása is, ahol a háztartások egy főre jutó fogyasztása 3 százalékponttal meghaladta a magyarországit.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az Eurostat módszertana szerint számított 5,3%-os magyar infláció májusban az Európai Unió tagországai között a legmagasabb értéket mutatta. A z élelmiszerek fogyasztói ára májusban az átlagos inflációnál kisebb mértékben, 2,6%-kal emelkedett  az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a májusi élelmiszerárak mindössze 0,2%-kal emelkedtek, az eurózónában élők részére megegyeztek az egy évvel korábbiakkal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 1,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél, tükrözve a kormányzat által a pandémiás helyzettel indokolt kiskereskedelmi különadó továbbhárított árnövelő hatását is.

​A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A gazdaság hanyatlásának leküzdését, a változás irányának megfordítását megnehezíti az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibáinak sorozata. Ezek között az egyik legkritikusabb a versenyképesség hiánya. A kormány következetes politikával kialakította az állami – ezen belül nagy részben uniós finanszírozású – megrendelések kizárólagos győzteseinek szűk körét, és ez a folyamat fokozatosan kiterjedt a teljes állami és önkormányzati szférára: minden közpénzből fedezett beruházásnak, vásárlásnak adott a kizárólagos nyertese, illetve beszállítója, kizárva az érdemi, egyre gyakrabban pedig még a formális versenyt is. Az idei év gazdasági kilátásait látszólag, rövidtávon javítja a kormány sajátos, a nemzetgazdaság érdekeit egyáltalán nem szolgáló költekezése, amely ez évben az állami vagyon gyors ütemű privatizációjával bővült. Az idén felgyorsul a haderőfejlesztési program, amely komolyan megterheli az államháztartást. Emellett minden presztízsberuházás is az eltervezett ütemben  folytatódik. A valós versenyt erősen torzító gazdaságpolitika következtében a magas beruházási ráta sem segíti az egészséges gazdasági szerkezet megalapozását. A felhalmozás döntő részét nem a versenyszféra piaci megfontolása, hanem az állam direkt beavatkozása határozza meg.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az első negyedévben 41 700 halálesetet anyakönyveztek, a pandémia harmadik hullámának következtében a magas bázishoz viszonyítva is 20,4%-kal, ezen belül márciusban 39,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. A halálozási arányszám 17,4‰ volt, 3,1 ezrelékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám 2,7‰ volt, 1,1 ezrelékponttal csökkent az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A természetes fogyás ezen időszakban rendkívül magas, 19 500 fő volt, az egy évvel korábbinál 3 ezrelékponttal magasabb, 8,1‰-es népességfogyást mutatott.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Hazánkban a múlt év végére világosan kibontakozott az az egyértelmű  tendencia, mely a pandémiát tisztán hatalmi-politikai kérdésként kezeli; ekkorra a járvány kezelésének szakmai elemei, az apparátus szakmai irányító szerepe teljesen marginalizálódott. Ennek a politikának a következményei egyre világosabban érzékelhetők, a kilátások pedig nehezen beláthatók. Az egyre súlyosabb következmények egy része a korábbi hibás politikára vezethető vissza; ennek tipikus példája az egészségügyi közkiadások rendkívül szerény összege. A hazai egészségügyi közkiadások a GDP arányában a 2009. évi 5,2%-ról 2019-re 4,5%-ra csökkentek. Ausztriában az egészségügyre fordított kormányzati kiadások 2019-ben a GDP 8,2%-át, Németországban 7,4%-át, de még a múlt évben kritikus helyzetbe került Olaszországban is 6,8%-át tették ki. A környező országok közül Szlovákiában ez az érték 7,7%, míg Csehországban 7,6%. A gazdasági következmények súlyosságát is determinálja a kormányzat ésszerűtlen politikája. A múlt év tavaszán a kormány minden idők legnagyobb szabású válságkezelésének kommunikációs jelszavával létrehozta 633 milliárd forinttal a járvány elleni védekezési alapot, és 1 346 milliárd forinttal a gazdaságvédelmi alapot. A közel kétezer milliárd forint valóban hatalmas államháztartási forrás lett volna, ennek azonban döntő része nem valóságos többlet, hanem költségvetési átcsoportosítás volt. A múlt év folyamán a járvány elleni védekezési alapot másfélszeresen, a gazdaságvédelmi alapot két és félszeresen túlköltötte a kormány. Az év végi hivatalos kommunikáció szerint a kormány több mint 5 400 milliárdot fordított védekezésre, a gazdaság újraindítására, a tények azonban mást mutatnak. A kormány veszélyhelyzeti időszak alatt hozott intézkedései, a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsájtott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek között az élsport, a stadionépítés és -fenntartás, a kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatásának miniszterelnöki prioritásnak megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az aktív munkanélküliek száma a november és január közötti trimeszterben 209 ezer fő volt, 49 ezer fővel, 30,6%-kal több, mint egy évvel korábban. A negyedik negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 267 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert a pandémiás időszakban a korlátozások ezt akadályozták, vagy esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 58 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a november és január közötti három hónap átlagában 4,3% volt, 1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 13%-os volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 2,3 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők közel egyharmada, 28,9%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 9,4 hónap volt az egy évvel korábban regisztrált 11,2 hónappal szemben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány veszélyhelyzeti időszak alatt hozott intézkedései, a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsájtott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek között az élsport, a stadionépítés és -fenntartás, a kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatásának miniszterelnöki prioritásnak megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre, például az egészségügyi és szociális intézmények munkájának segítésére. Decemberben, egyetlen hónap alatt a kormány 2 251 milliárd forintos hiányt állított elő a központi költségvetésben, melyben az élsport számára, az egyházaknak és a kormányhoz közeli alapítványoknak utaltak megmagyarázhatatlan összegeket. A járvány elleni védekezést szolgáló kiadások ezúttal is az utóbbi évtizedben kialakított prioritások mentén, a klientúra anyagi helyzetének megszilárdítása, lehetőségeik bővítése érdekében történtek, nagyobb gondot fordítva a haszonélvezőkre, mint a közérdekre. A kormány a járvány következményeként kialakult válsághelyzet körülményei közepette jelentéktelennek nem nevezhető költekezés mellett gyakorlatilag nem szánt többletforrást sem az oktatásra, sem a szociális védelemre. ​

A nehézségek ellenére érdemes áttekinteni a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján, mire szánt az eredeti költségvetésben szereplő forrásokon kívül, – gyakran horribilis – pénzösszegeket a pandémia okozta helyzet elhárítása ürügyén a kormány. A nemzeti atlétikai központ felépítésére jóváhagytak 192 milliárd forintot, melyet részben a következő 2 évben használnak fel. Egyéb sportberuházásokra, kiemelten stadionok építésére adtak további 38 milliárd forintot. A Matthias Corvinus Collegiumot működtető Tihanyi Alapítvány a gazdaságvédelmi alapból kapott 36 milliárd forint támogatást, és ezen felül mintegy 500 milliárd forintot érő állami vagyont. A Budai Várban megvalósuló kormányzati beruházásokra adtak 81 milliárd forintot, a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére ugyancsak ebből az alapból 82 milliárd forintot. A belföldi járványhelyzet kezelésére szánt keretből határon túli támogatásokra 90 milliárd forint jutott. Az Eximbank tőkeemelésre és támogatásra kapott 69 milliárd forintot. A Triesztben vásárolt tengeri kikötő fejlesztésére is jutott 5,5 milliárd forint. A Paks II. beruházás kiadásainak fedezetére a költségvetés eredeti előirányzatán felül szántak még 27 milliárd forintot, az Európa kulturális fővárosa projektre 18 milliárdot. Az egyházak a költségvetésben elhatározott támogatáson felül kaptak a gazdaságvédelmi alapból beruházási céllal 95 milliárd forintot. A turisztikai fejlesztésekre megítélt 178 milliárd forint akár szolgálhatná a gazdaságfejlesztést is, a gyakorlatban ennek a hatalmas összegnek a döntő része igen szűk körben került szétosztásra, főleg luxusszállodai beruházásokra. A Honvédség fegyvervásárlásra kapott terven felül 47 milliárd forintot. A pandémiás helyzetben látszólag a gyógyítást szolgálta a 16 ezer lélegeztetőgép beszerzésére fordított 300 milliárd forint. A felsorolt 1759 milliárd forintos költségvetési kiadás és állami vagyonjuttatás azonban korántsem a legcélszerűbb válságkezelő, felelős kormányzati magatartást tükrözi, sem a gazdasági körforgás fenntartása, sem az egészségügyi veszélyhelyzet csökkentése tekintetében.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.