A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

Az aktív munkanélküliek száma a július és szeptember közötti trimeszterben 208 ezer fő volt, 46 ezer fővel, 28,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A második negyedévében az aktív munkanélküliek mellett még 334 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert a pandémiás időszakban a korlátozások ezt akadályozták, vagy esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 64 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta  – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a július és szeptember közötti három hónapátlagában 4,4% volt, 1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 13,4%-os volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők közel egyharmada, 30,9%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 10,8 hónap volt az egy évvel korábban regisztrált 12,4 hónappal szemben.​ 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A gazdasági teljesítmény összetevőit vizsgálva a bruttó hazai termék termelési oldalán a második negyedévben az ipar hozzáadott értéke 20,1%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7%- kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az ágazat teljesítményének zuhanásában komoly szerepet játszott a gazdaság erős gépjárműipari kitettsége. A feldolgozóipari ágazatok közül egyedül a gyógyszeripar növelte a teljesítményét. Az építőipar hozzáadott értéke 13,1 %- kal csökkent. A mezőgazdaság teljesítménye 2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben 12%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A szektoron belül különösen nehéz helyzetbe került a szállítás és raktározás, amelynek hozzáadott értéke 25,9%-kal zuhant. Súlyos válságba került a kereskedelem, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, ezen belül különösen a turizmus, melynek összeomlása az ágazat teljesítményének 12,5%-os visszaesését okozta. A kisebb súlyú
művészeti, szórakoztatási, és szabadidős tevékenységek területén is jelentősen, 26,9%-kal esett vissza a teljesítmény. A közszolgáltatások, azaz a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás teljesítménye – a korábbi évek csökkenő tendenciáját követően, tehát az alacsony bázishoz képest is – 12,6%-kal visszaesett.

 A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első félévben 395 ezer forint volt, 9,9%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 409 200 forint volt az átlagos kereset, 9,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 402 500 forintot mutatott a keresetek átlaga, 11,6%-kal magasabbat az egy évvel azelőttinél. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első félévben 262 600 forint volt, jellemzően a bruttóéval azonos mértékben, 9,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak ebben az időszakban 3,4%-kal emelkedtek, így a reálkereset 6,3%-kal nőtt. A versenyszférában az első hat hónapban elért 272 100 forintos nettó átlagkereset 9,1%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben ezen időszakban – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – a 267 600 forintos nettó átlagkereset 11,9%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.
A fenti keresetadatok az intézményi statisztika által megfigyelt 3 055 ezer fős alkalmazotti
körre vonatkoznak, azaz a számbavétel havi gyakorisággal csak a foglalkoztatottak 68,5%- ára, alig több mint kétharmadára terjed ki. A teljes foglalkoztatotti körre a KSH nem közöl munkajövedelmet, noha 2 éve változtatott az adatgyűjtés módszerén, és azóta az adóhatóságtól veszi át a jövedelemadatokat. Így az adatok az 5 fő alatti vállalkozásokra is rendelkezésre állnak, ennek ellenére azokat a KSH nem veszi figyelembe. Ennek következtében a havonta
publikált jövedelmi adatok mintegy 30%-kal magasabbak, mintha azokat a teljes
foglalkoztatotti körre határoznák meg. Ezen felül az idei évben még egy torzító hatás is érvényesül. A keresetstatisztika megfigyelési köre csupán a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra terjed ki. A pandémia által okozott válsághelyzetre sok cég úgy reagált, hogy munkavállalóinak bizonyos hányadát részmunkaidőben foglalkoztatja. A módszertanból eredően ezen dolgozók adatai tehát nem szerepelnek a keresetstatisztikában. Mivel feltételezhető, hogy a pandémia időszakában gyakoribbá vált részmunkaidő többnyire az alacsonyabb képzettségű, ezáltal a relatíve kisebb keresettel rendelkező munkavállalókat érinti, így az idei keresetadatok jelentősen felülbecsültek. Ha figyelembe vesszük ezt a két torzító
8 tényezőt, tehát azt, hogy a kisebb cégek kénytelenek voltak a válság hatására elhalasztani a béremelést, sőt akár csökkenteni a kereseteket, míg a nagyobb cégek a munkavállalóik egy részét nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, megalapozottan következtethetünk arra, hogy az intézményi statisztika fent közölt adatai jelentősen felülbecsülik a keresetek nagyságát és dinamikáját egyaránt. Feltételezhető, hogy a valóságban a keresetek reálértéke az idei évben
egyáltalán nem, vagy csupán minimális mértékben nőtt a KSH által közölt 6,3%-kal szemben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A miniszterelnök részére a veszélyhelyzetre tekintettel adott felhatalmazás alapján a költségvetés terhére hozott döntései közül a többség még kiterjesztő értelmezésben sem hozható összefüggésbe a járványhelyzetben szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekkel.

-Összesen mintegy félszáz határozattal 94 milliárd forintot csoportosítottak át a versenysport céljára, a sportlétesítmények, így stadionok építésére és fenntartására, kiemelt sportegyesületek működésére, ezen belül labdarúgók bértámogatására, nemzetközi sportesemények megrendezésére.
-További 82 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány /a 2020. évi költségvetésben szereplő előirányzaton felül
/ a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának építésére, melynek kivitelezője egyébként Mészáros Lőrinc vasútépítő cége.
-A határon túli szervezetek támogatására több határozatban összesen 56 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, hitéleti és sporttámogatásra különítettek el.
-Turisztikai célra adott a miniszterelnök 94 milliárd forintot,és a következő évekre 583 milliárd forintos állami támogatásra kötelezettséget vállalt. E hatalmas összeg jelentős része a kormányhoz igen közelálló magánvállalkozások keretében zajló luxusszálloda építéseket, kastélyfelújítási programot, nemzetközi kiállítások megrendezését szolgálja /ezen belül a vadászati világkiállításra újabb 7,7 milliárd forintot fordítanak/.
-Meglepő módon a kormány döntésének szövegezése szerint a járvány elleni védekezés címszóval a tömeges bevándorlás elleni védekezésre és a Terrorelhárító Központ céljára átcsoportosítottak 46 milliárd forintot, -kormányzati kommunikációra újabb 15 milliárd forintot,
-minisztériumi igazgatásra 22 milliárdot,
-a várbeli kormányzati presztízsberuházásra további 10 milliárdot.
-Az egyházak támogatására, ezen belül templomépítésre 23 milliárd forint többlettámogatást adott a kormány, beleértve belorusz, mexikói és szíriai templomfelújítást is.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A koronavírus járvány a rendelkezésre álló első negyedéves adatok alapján különbözőképpen érintette az egyes országok gazdaságát. A pandémia világméretűvé válása rendkívüli intézkedések meghozatalára kényszerítette a kormányokat,és ezek a döntések eltérően hatottak az egyes gazdaságok működésére. A fejlett országok egy részében jelentősen, a többségében kisebb mértékben zsugorodott a gazdaság, míg néhány országban eddig nem következett be visszaesés.A fejlődő országokban általában jelentősen csökkent a növekedés dinamikája, de a bruttó hazai termék indexe többnyire pozitív maradt. Az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke az első negyedévben 3,2%-kal esett vissza az előző negyedévhez, és 2,6%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az eurózónában ennél is nagyobb mértékű volt a visszaesés: negyedéves relációban 3,6%-kal,az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 3,1%-kal csökkent a GDP.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A járvány kitörése óta kétszázezren vesztették el – remélhetőleg csak átmenetileg – a munkajövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy csaknem ugyanennyi család vesztette el az anyagi biztonságot, és – akár hosszabb távra is – veszélybe került a megélhetésük.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma április végén 330 700 fő volt, 17,6%-kal több, mint egy hónappal, és 26,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az év negyedik hónapjában a foglalkoztatók 15 ezer új álláshelyet jelentettek be, 85,3%-kal kevesebbet, mint egy hónappal, és 51,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a piaci munkahelyek száma 59,5%-kal, a támogatott munkahelyeké 43,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az áprilisban bejelentett új álláshelyek több mint fele, 60,9%-a közmunka végzésére irányult.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A járvány gazdasági hatásainak megítélésénél lényeges szempont, hogy a kormány felismeri-e annak a veszélyét, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában társadalmi katasztrófa fenyeget a tömeges munkanélküliség következtében előálló jövedelemhiány miatt. A járvány kitörése óta feltehetően több mint százezren vesztették el – legalábbis átmenetileg – a munkajövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy csaknem ugyanennyi család vesztette el az anyagi biztonságát, és – akár hosszabb távra is – veszélybe került a megélhetésük. A kormány a gazdaságvédelmi intézkedések keretében eddig öt akcióterv-részletet jelentett be a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis kezelése érdekében. A program sok részlete azonban a mai napig nem ismert. Félő, hogy nem csak a közvélemény nem ismeri, hanem annak
készítői sem.

A program megismert részletei alapján úgy tűnik, annak kidolgozásában a kommunikációs munkatársaknak valószínűleg nagyobb szerepe lehetett, mint a közgazdászoknak, ezért nélkülözi a megvalósítás érdemi lépéseinek számbavételét. A meghirdetett program nem ad számottevő többletforrást a válságkezelésre. Összességében a központi költségvetés valóságos többlet kiadása nem éri el az 1 000 milliárd forintot a kommunikált 9 000 milliárddal szemben, a többi legfeljebb átcsoportosítás, vagy csupán egyes tételek egyszerű átnevezése.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​
​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt