A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az első negyedévben 41 700 halálesetet anyakönyveztek, a pandémia harmadik hullámának következtében a magas bázishoz viszonyítva is 20,4%-kal, ezen belül márciusban 39,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. A halálozási arányszám 17,4‰ volt, 3,1 ezrelékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám 2,7‰ volt, 1,1 ezrelékponttal csökkent az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A természetes fogyás ezen időszakban rendkívül magas, 19 500 fő volt, az egy évvel korábbinál 3 ezrelékponttal magasabb, 8,1‰-es népességfogyást mutatott.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Hazánkban a múlt év végére világosan kibontakozott az az egyértelmű  tendencia, mely a pandémiát tisztán hatalmi-politikai kérdésként kezeli; ekkorra a járvány kezelésének szakmai elemei, az apparátus szakmai irányító szerepe teljesen marginalizálódott. Ennek a politikának a következményei egyre világosabban érzékelhetők, a kilátások pedig nehezen beláthatók. Az egyre súlyosabb következmények egy része a korábbi hibás politikára vezethető vissza; ennek tipikus példája az egészségügyi közkiadások rendkívül szerény összege. A hazai egészségügyi közkiadások a GDP arányában a 2009. évi 5,2%-ról 2019-re 4,5%-ra csökkentek. Ausztriában az egészségügyre fordított kormányzati kiadások 2019-ben a GDP 8,2%-át, Németországban 7,4%-át, de még a múlt évben kritikus helyzetbe került Olaszországban is 6,8%-át tették ki. A környező országok közül Szlovákiában ez az érték 7,7%, míg Csehországban 7,6%. A gazdasági következmények súlyosságát is determinálja a kormányzat ésszerűtlen politikája. A múlt év tavaszán a kormány minden idők legnagyobb szabású válságkezelésének kommunikációs jelszavával létrehozta 633 milliárd forinttal a járvány elleni védekezési alapot, és 1 346 milliárd forinttal a gazdaságvédelmi alapot. A közel kétezer milliárd forint valóban hatalmas államháztartási forrás lett volna, ennek azonban döntő része nem valóságos többlet, hanem költségvetési átcsoportosítás volt. A múlt év folyamán a járvány elleni védekezési alapot másfélszeresen, a gazdaságvédelmi alapot két és félszeresen túlköltötte a kormány. Az év végi hivatalos kommunikáció szerint a kormány több mint 5 400 milliárdot fordított védekezésre, a gazdaság újraindítására, a tények azonban mást mutatnak. A kormány veszélyhelyzeti időszak alatt hozott intézkedései, a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsájtott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek között az élsport, a stadionépítés és -fenntartás, a kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatásának miniszterelnöki prioritásnak megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az aktív munkanélküliek száma a november és január közötti trimeszterben 209 ezer fő volt, 49 ezer fővel, 30,6%-kal több, mint egy évvel korábban. A negyedik negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 267 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert a pandémiás időszakban a korlátozások ezt akadályozták, vagy esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 58 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a november és január közötti három hónap átlagában 4,3% volt, 1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 13%-os volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 2,3 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők közel egyharmada, 28,9%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 9,4 hónap volt az egy évvel korábban regisztrált 11,2 hónappal szemben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány veszélyhelyzeti időszak alatt hozott intézkedései, a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsájtott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek között az élsport, a stadionépítés és -fenntartás, a kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatásának miniszterelnöki prioritásnak megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre, például az egészségügyi és szociális intézmények munkájának segítésére. Decemberben, egyetlen hónap alatt a kormány 2 251 milliárd forintos hiányt állított elő a központi költségvetésben, melyben az élsport számára, az egyházaknak és a kormányhoz közeli alapítványoknak utaltak megmagyarázhatatlan összegeket. A járvány elleni védekezést szolgáló kiadások ezúttal is az utóbbi évtizedben kialakított prioritások mentén, a klientúra anyagi helyzetének megszilárdítása, lehetőségeik bővítése érdekében történtek, nagyobb gondot fordítva a haszonélvezőkre, mint a közérdekre. A kormány a járvány következményeként kialakult válsághelyzet körülményei közepette jelentéktelennek nem nevezhető költekezés mellett gyakorlatilag nem szánt többletforrást sem az oktatásra, sem a szociális védelemre. ​

A nehézségek ellenére érdemes áttekinteni a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján, mire szánt az eredeti költségvetésben szereplő forrásokon kívül, – gyakran horribilis – pénzösszegeket a pandémia okozta helyzet elhárítása ürügyén a kormány. A nemzeti atlétikai központ felépítésére jóváhagytak 192 milliárd forintot, melyet részben a következő 2 évben használnak fel. Egyéb sportberuházásokra, kiemelten stadionok építésére adtak további 38 milliárd forintot. A Matthias Corvinus Collegiumot működtető Tihanyi Alapítvány a gazdaságvédelmi alapból kapott 36 milliárd forint támogatást, és ezen felül mintegy 500 milliárd forintot érő állami vagyont. A Budai Várban megvalósuló kormányzati beruházásokra adtak 81 milliárd forintot, a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére ugyancsak ebből az alapból 82 milliárd forintot. A belföldi járványhelyzet kezelésére szánt keretből határon túli támogatásokra 90 milliárd forint jutott. Az Eximbank tőkeemelésre és támogatásra kapott 69 milliárd forintot. A Triesztben vásárolt tengeri kikötő fejlesztésére is jutott 5,5 milliárd forint. A Paks II. beruházás kiadásainak fedezetére a költségvetés eredeti előirányzatán felül szántak még 27 milliárd forintot, az Európa kulturális fővárosa projektre 18 milliárdot. Az egyházak a költségvetésben elhatározott támogatáson felül kaptak a gazdaságvédelmi alapból beruházási céllal 95 milliárd forintot. A turisztikai fejlesztésekre megítélt 178 milliárd forint akár szolgálhatná a gazdaságfejlesztést is, a gyakorlatban ennek a hatalmas összegnek a döntő része igen szűk körben került szétosztásra, főleg luxusszállodai beruházásokra. A Honvédség fegyvervásárlásra kapott terven felül 47 milliárd forintot. A pandémiás helyzetben látszólag a gyógyítást szolgálta a 16 ezer lélegeztetőgép beszerzésére fordított 300 milliárd forint. A felsorolt 1759 milliárd forintos költségvetési kiadás és állami vagyonjuttatás azonban korántsem a legcélszerűbb válságkezelő, felelős kormányzati magatartást tükrözi, sem a gazdasági körforgás fenntartása, sem az egészségügyi veszélyhelyzet csökkentése tekintetében.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Mára oda jutottunk, hogy kizárólag Bulgáriát, és – hibahatáron belül Horvátországot – előzzük meg az Európai Unió fejlettségi rangsorában. 2010-hez képest is romlott a pozíciónk: akkor a térség 11 államából a negyedik helyet foglaltuk el Szlovénia, Csehország és Szlovákia után. Megjegyzendő, hogy 1995-ben, /abban az évben, amikor elkezdődtek azok a statisztikai vizsgálatok, amelyek megalapozzák a rangsorok felállítását/ Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke az uniós átlag 51%-át, míg 2004-ben, a csatlakozás évében a 62%-át tette ki. A 11 közép-kelet-európai ország rangsorában mindkét évben a harmadik helyet foglalta el Magyarország, míg a 2019-ben a hatodikat. Az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerőben mért értékét 2010 óta vizsgálva az uniós centrumhoz Litvánia 23, Észtország és Románia 18, Lettország 15, Lengyelország 10, Csehország és Bulgária 9, Magyarország 7, Horvátország 5, Szlovénia 4 százalékponttal közelített, míg Szlovákia 6 százalékponttal távolodott attól. Ha a háztartások egy főre jutó fogyasztását vizsgáljuk, akkor Románia 28, Litvánia 23, Észtország 18, Lettország 15, Bulgária 13, Csehország 11, Lengyelország 9, Horvátország 8, Magyarország 3, Szlovénia pedig 1 százalékponttal került közelebb az Európai Unió átlagához, míg Szlovákia pozíciója nem változott.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az élelmiszerek fogyasztói ára októberben az átlagos infláció több mint kétszeresével, 6,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a 2020 októberi élelmiszerárak átlagosan 2,1%-kal, az eurózónában élők számára 1,8%-kal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 7,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél tükrözve a kormányzat által a pandémiás helyzettel indokolt kiskereskedelmi különadó továbbhárított árnövelő hatását is.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

Az aktív munkanélküliek száma a július és szeptember közötti trimeszterben 208 ezer fő volt, 46 ezer fővel, 28,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A második negyedévében az aktív munkanélküliek mellett még 334 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert a pandémiás időszakban a korlátozások ezt akadályozták, vagy esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 64 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta  – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a július és szeptember közötti három hónapátlagában 4,4% volt, 1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 13,4%-os volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők közel egyharmada, 30,9%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 10,8 hónap volt az egy évvel korábban regisztrált 12,4 hónappal szemben.​ 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A gazdasági teljesítmény összetevőit vizsgálva a bruttó hazai termék termelési oldalán a második negyedévben az ipar hozzáadott értéke 20,1%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7%- kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az ágazat teljesítményének zuhanásában komoly szerepet játszott a gazdaság erős gépjárműipari kitettsége. A feldolgozóipari ágazatok közül egyedül a gyógyszeripar növelte a teljesítményét. Az építőipar hozzáadott értéke 13,1 %- kal csökkent. A mezőgazdaság teljesítménye 2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben 12%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A szektoron belül különösen nehéz helyzetbe került a szállítás és raktározás, amelynek hozzáadott értéke 25,9%-kal zuhant. Súlyos válságba került a kereskedelem, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, ezen belül különösen a turizmus, melynek összeomlása az ágazat teljesítményének 12,5%-os visszaesését okozta. A kisebb súlyú
művészeti, szórakoztatási, és szabadidős tevékenységek területén is jelentősen, 26,9%-kal esett vissza a teljesítmény. A közszolgáltatások, azaz a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás teljesítménye – a korábbi évek csökkenő tendenciáját követően, tehát az alacsony bázishoz képest is – 12,6%-kal visszaesett.

 A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első félévben 395 ezer forint volt, 9,9%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 409 200 forint volt az átlagos kereset, 9,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 402 500 forintot mutatott a keresetek átlaga, 11,6%-kal magasabbat az egy évvel azelőttinél. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első félévben 262 600 forint volt, jellemzően a bruttóéval azonos mértékben, 9,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak ebben az időszakban 3,4%-kal emelkedtek, így a reálkereset 6,3%-kal nőtt. A versenyszférában az első hat hónapban elért 272 100 forintos nettó átlagkereset 9,1%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben ezen időszakban – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – a 267 600 forintos nettó átlagkereset 11,9%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.
A fenti keresetadatok az intézményi statisztika által megfigyelt 3 055 ezer fős alkalmazotti
körre vonatkoznak, azaz a számbavétel havi gyakorisággal csak a foglalkoztatottak 68,5%- ára, alig több mint kétharmadára terjed ki. A teljes foglalkoztatotti körre a KSH nem közöl munkajövedelmet, noha 2 éve változtatott az adatgyűjtés módszerén, és azóta az adóhatóságtól veszi át a jövedelemadatokat. Így az adatok az 5 fő alatti vállalkozásokra is rendelkezésre állnak, ennek ellenére azokat a KSH nem veszi figyelembe. Ennek következtében a havonta
publikált jövedelmi adatok mintegy 30%-kal magasabbak, mintha azokat a teljes
foglalkoztatotti körre határoznák meg. Ezen felül az idei évben még egy torzító hatás is érvényesül. A keresetstatisztika megfigyelési köre csupán a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra terjed ki. A pandémia által okozott válsághelyzetre sok cég úgy reagált, hogy munkavállalóinak bizonyos hányadát részmunkaidőben foglalkoztatja. A módszertanból eredően ezen dolgozók adatai tehát nem szerepelnek a keresetstatisztikában. Mivel feltételezhető, hogy a pandémia időszakában gyakoribbá vált részmunkaidő többnyire az alacsonyabb képzettségű, ezáltal a relatíve kisebb keresettel rendelkező munkavállalókat érinti, így az idei keresetadatok jelentősen felülbecsültek. Ha figyelembe vesszük ezt a két torzító
8 tényezőt, tehát azt, hogy a kisebb cégek kénytelenek voltak a válság hatására elhalasztani a béremelést, sőt akár csökkenteni a kereseteket, míg a nagyobb cégek a munkavállalóik egy részét nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, megalapozottan következtethetünk arra, hogy az intézményi statisztika fent közölt adatai jelentősen felülbecsülik a keresetek nagyságát és dinamikáját egyaránt. Feltételezhető, hogy a valóságban a keresetek reálértéke az idei évben
egyáltalán nem, vagy csupán minimális mértékben nőtt a KSH által közölt 6,3%-kal szemben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A miniszterelnök részére a veszélyhelyzetre tekintettel adott felhatalmazás alapján a költségvetés terhére hozott döntései közül a többség még kiterjesztő értelmezésben sem hozható összefüggésbe a járványhelyzetben szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekkel.

-Összesen mintegy félszáz határozattal 94 milliárd forintot csoportosítottak át a versenysport céljára, a sportlétesítmények, így stadionok építésére és fenntartására, kiemelt sportegyesületek működésére, ezen belül labdarúgók bértámogatására, nemzetközi sportesemények megrendezésére.
-További 82 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány /a 2020. évi költségvetésben szereplő előirányzaton felül
/ a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának építésére, melynek kivitelezője egyébként Mészáros Lőrinc vasútépítő cége.
-A határon túli szervezetek támogatására több határozatban összesen 56 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, hitéleti és sporttámogatásra különítettek el.
-Turisztikai célra adott a miniszterelnök 94 milliárd forintot,és a következő évekre 583 milliárd forintos állami támogatásra kötelezettséget vállalt. E hatalmas összeg jelentős része a kormányhoz igen közelálló magánvállalkozások keretében zajló luxusszálloda építéseket, kastélyfelújítási programot, nemzetközi kiállítások megrendezését szolgálja /ezen belül a vadászati világkiállításra újabb 7,7 milliárd forintot fordítanak/.
-Meglepő módon a kormány döntésének szövegezése szerint a járvány elleni védekezés címszóval a tömeges bevándorlás elleni védekezésre és a Terrorelhárító Központ céljára átcsoportosítottak 46 milliárd forintot, -kormányzati kommunikációra újabb 15 milliárd forintot,
-minisztériumi igazgatásra 22 milliárdot,
-a várbeli kormányzati presztízsberuházásra további 10 milliárdot.
-Az egyházak támogatására, ezen belül templomépítésre 23 milliárd forint többlettámogatást adott a kormány, beleértve belorusz, mexikói és szíriai templomfelújítást is.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​