A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány veszélyhelyzeti időszak alatt hozott intézkedései, a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsájtott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek között az élsport, a stadionépítés és -fenntartás, a kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatásának miniszterelnöki prioritásnak megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre, például az egészségügyi és szociális intézmények munkájának segítésére. Decemberben, egyetlen hónap alatt a kormány 2 251 milliárd forintos hiányt állított elő a központi költségvetésben, melyben az élsport számára, az egyházaknak és a kormányhoz közeli alapítványoknak utaltak megmagyarázhatatlan összegeket. A járvány elleni védekezést szolgáló kiadások ezúttal is az utóbbi évtizedben kialakított prioritások mentén, a klientúra anyagi helyzetének megszilárdítása, lehetőségeik bővítése érdekében történtek, nagyobb gondot fordítva a haszonélvezőkre, mint a közérdekre. A kormány a járvány következményeként kialakult válsághelyzet körülményei közepette jelentéktelennek nem nevezhető költekezés mellett gyakorlatilag nem szánt többletforrást sem az oktatásra, sem a szociális védelemre. ​

A nehézségek ellenére érdemes áttekinteni a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján, mire szánt az eredeti költségvetésben szereplő forrásokon kívül, – gyakran horribilis – pénzösszegeket a pandémia okozta helyzet elhárítása ürügyén a kormány. A nemzeti atlétikai központ felépítésére jóváhagytak 192 milliárd forintot, melyet részben a következő 2 évben használnak fel. Egyéb sportberuházásokra, kiemelten stadionok építésére adtak további 38 milliárd forintot. A Matthias Corvinus Collegiumot működtető Tihanyi Alapítvány a gazdaságvédelmi alapból kapott 36 milliárd forint támogatást, és ezen felül mintegy 500 milliárd forintot érő állami vagyont. A Budai Várban megvalósuló kormányzati beruházásokra adtak 81 milliárd forintot, a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére ugyancsak ebből az alapból 82 milliárd forintot. A belföldi járványhelyzet kezelésére szánt keretből határon túli támogatásokra 90 milliárd forint jutott. Az Eximbank tőkeemelésre és támogatásra kapott 69 milliárd forintot. A Triesztben vásárolt tengeri kikötő fejlesztésére is jutott 5,5 milliárd forint. A Paks II. beruházás kiadásainak fedezetére a költségvetés eredeti előirányzatán felül szántak még 27 milliárd forintot, az Európa kulturális fővárosa projektre 18 milliárdot. Az egyházak a költségvetésben elhatározott támogatáson felül kaptak a gazdaságvédelmi alapból beruházási céllal 95 milliárd forintot. A turisztikai fejlesztésekre megítélt 178 milliárd forint akár szolgálhatná a gazdaságfejlesztést is, a gyakorlatban ennek a hatalmas összegnek a döntő része igen szűk körben került szétosztásra, főleg luxusszállodai beruházásokra. A Honvédség fegyvervásárlásra kapott terven felül 47 milliárd forintot. A pandémiás helyzetben látszólag a gyógyítást szolgálta a 16 ezer lélegeztetőgép beszerzésére fordított 300 milliárd forint. A felsorolt 1759 milliárd forintos költségvetési kiadás és állami vagyonjuttatás azonban korántsem a legcélszerűbb válságkezelő, felelős kormányzati magatartást tükrözi, sem a gazdasági körforgás fenntartása, sem az egészségügyi veszélyhelyzet csökkentése tekintetében.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.