A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Mára oda jutottunk, hogy kizárólag Bulgáriát, és – hibahatáron belül Horvátországot – előzzük meg az Európai Unió fejlettségi rangsorában. 2010-hez képest is romlott a pozíciónk: akkor a térség 11 államából a negyedik helyet foglaltuk el Szlovénia, Csehország és Szlovákia után. Megjegyzendő, hogy 1995-ben, /abban az évben, amikor elkezdődtek azok a statisztikai vizsgálatok, amelyek megalapozzák a rangsorok felállítását/ Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke az uniós átlag 51%-át, míg 2004-ben, a csatlakozás évében a 62%-át tette ki. A 11 közép-kelet-európai ország rangsorában mindkét évben a harmadik helyet foglalta el Magyarország, míg a 2019-ben a hatodikat. Az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerőben mért értékét 2010 óta vizsgálva az uniós centrumhoz Litvánia 23, Észtország és Románia 18, Lettország 15, Lengyelország 10, Csehország és Bulgária 9, Magyarország 7, Horvátország 5, Szlovénia 4 százalékponttal közelített, míg Szlovákia 6 százalékponttal távolodott attól. Ha a háztartások egy főre jutó fogyasztását vizsgáljuk, akkor Románia 28, Litvánia 23, Észtország 18, Lettország 15, Bulgária 13, Csehország 11, Lengyelország 9, Horvátország 8, Magyarország 3, Szlovénia pedig 1 százalékponttal került közelebb az Európai Unió átlagához, míg Szlovákia pozíciója nem változott.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.