A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Mára oda jutottunk, hogy kizárólag Bulgáriát, és – hibahatáron belül Horvátországot – előzzük meg az Európai Unió fejlettségi rangsorában. 2010-hez képest is romlott a pozíciónk: akkor a térség 11 államából a negyedik helyet foglaltuk el Szlovénia, Csehország és Szlovákia után. Megjegyzendő, hogy 1995-ben, /abban az évben, amikor elkezdődtek azok a statisztikai vizsgálatok, amelyek megalapozzák a rangsorok felállítását/ Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke az uniós átlag 51%-át, míg 2004-ben, a csatlakozás évében a 62%-át tette ki. A 11 közép-kelet-európai ország rangsorában mindkét évben a harmadik helyet foglalta el Magyarország, míg a 2019-ben a hatodikat. Az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerőben mért értékét 2010 óta vizsgálva az uniós centrumhoz Litvánia 23, Észtország és Románia 18, Lettország 15, Lengyelország 10, Csehország és Bulgária 9, Magyarország 7, Horvátország 5, Szlovénia 4 százalékponttal közelített, míg Szlovákia 6 százalékponttal távolodott attól. Ha a háztartások egy főre jutó fogyasztását vizsgáljuk, akkor Románia 28, Litvánia 23, Észtország 18, Lettország 15, Bulgária 13, Csehország 11, Lengyelország 9, Horvátország 8, Magyarország 3, Szlovénia pedig 1 százalékponttal került közelebb az Európai Unió átlagához, míg Szlovákia pozíciója nem változott.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az élelmiszerek fogyasztói ára októberben az átlagos infláció több mint kétszeresével, 6,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a 2020 októberi élelmiszerárak átlagosan 2,1%-kal, az eurózónában élők számára 1,8%-kal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 7,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél tükrözve a kormányzat által a pandémiás helyzettel indokolt kiskereskedelmi különadó továbbhárított árnövelő hatását is.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

Az aktív munkanélküliek száma a július és szeptember közötti trimeszterben 208 ezer fő volt, 46 ezer fővel, 28,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A második negyedévében az aktív munkanélküliek mellett még 334 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert a pandémiás időszakban a korlátozások ezt akadályozták, vagy esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 64 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta  – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a július és szeptember közötti három hónapátlagában 4,4% volt, 1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 13,4%-os volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők közel egyharmada, 30,9%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 10,8 hónap volt az egy évvel korábban regisztrált 12,4 hónappal szemben.​ 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A gazdasági teljesítmény összetevőit vizsgálva a bruttó hazai termék termelési oldalán a második negyedévben az ipar hozzáadott értéke 20,1%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7%- kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az ágazat teljesítményének zuhanásában komoly szerepet játszott a gazdaság erős gépjárműipari kitettsége. A feldolgozóipari ágazatok közül egyedül a gyógyszeripar növelte a teljesítményét. Az építőipar hozzáadott értéke 13,1 %- kal csökkent. A mezőgazdaság teljesítménye 2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben 12%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A szektoron belül különösen nehéz helyzetbe került a szállítás és raktározás, amelynek hozzáadott értéke 25,9%-kal zuhant. Súlyos válságba került a kereskedelem, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, ezen belül különösen a turizmus, melynek összeomlása az ágazat teljesítményének 12,5%-os visszaesését okozta. A kisebb súlyú
művészeti, szórakoztatási, és szabadidős tevékenységek területén is jelentősen, 26,9%-kal esett vissza a teljesítmény. A közszolgáltatások, azaz a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás teljesítménye – a korábbi évek csökkenő tendenciáját követően, tehát az alacsony bázishoz képest is – 12,6%-kal visszaesett.

 A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első félévben 395 ezer forint volt, 9,9%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 409 200 forint volt az átlagos kereset, 9,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 402 500 forintot mutatott a keresetek átlaga, 11,6%-kal magasabbat az egy évvel azelőttinél. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első félévben 262 600 forint volt, jellemzően a bruttóéval azonos mértékben, 9,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak ebben az időszakban 3,4%-kal emelkedtek, így a reálkereset 6,3%-kal nőtt. A versenyszférában az első hat hónapban elért 272 100 forintos nettó átlagkereset 9,1%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben ezen időszakban – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – a 267 600 forintos nettó átlagkereset 11,9%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.
A fenti keresetadatok az intézményi statisztika által megfigyelt 3 055 ezer fős alkalmazotti
körre vonatkoznak, azaz a számbavétel havi gyakorisággal csak a foglalkoztatottak 68,5%- ára, alig több mint kétharmadára terjed ki. A teljes foglalkoztatotti körre a KSH nem közöl munkajövedelmet, noha 2 éve változtatott az adatgyűjtés módszerén, és azóta az adóhatóságtól veszi át a jövedelemadatokat. Így az adatok az 5 fő alatti vállalkozásokra is rendelkezésre állnak, ennek ellenére azokat a KSH nem veszi figyelembe. Ennek következtében a havonta
publikált jövedelmi adatok mintegy 30%-kal magasabbak, mintha azokat a teljes
foglalkoztatotti körre határoznák meg. Ezen felül az idei évben még egy torzító hatás is érvényesül. A keresetstatisztika megfigyelési köre csupán a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra terjed ki. A pandémia által okozott válsághelyzetre sok cég úgy reagált, hogy munkavállalóinak bizonyos hányadát részmunkaidőben foglalkoztatja. A módszertanból eredően ezen dolgozók adatai tehát nem szerepelnek a keresetstatisztikában. Mivel feltételezhető, hogy a pandémia időszakában gyakoribbá vált részmunkaidő többnyire az alacsonyabb képzettségű, ezáltal a relatíve kisebb keresettel rendelkező munkavállalókat érinti, így az idei keresetadatok jelentősen felülbecsültek. Ha figyelembe vesszük ezt a két torzító
8 tényezőt, tehát azt, hogy a kisebb cégek kénytelenek voltak a válság hatására elhalasztani a béremelést, sőt akár csökkenteni a kereseteket, míg a nagyobb cégek a munkavállalóik egy részét nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, megalapozottan következtethetünk arra, hogy az intézményi statisztika fent közölt adatai jelentősen felülbecsülik a keresetek nagyságát és dinamikáját egyaránt. Feltételezhető, hogy a valóságban a keresetek reálértéke az idei évben
egyáltalán nem, vagy csupán minimális mértékben nőtt a KSH által közölt 6,3%-kal szemben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A miniszterelnök részére a veszélyhelyzetre tekintettel adott felhatalmazás alapján a költségvetés terhére hozott döntései közül a többség még kiterjesztő értelmezésben sem hozható összefüggésbe a járványhelyzetben szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekkel.

-Összesen mintegy félszáz határozattal 94 milliárd forintot csoportosítottak át a versenysport céljára, a sportlétesítmények, így stadionok építésére és fenntartására, kiemelt sportegyesületek működésére, ezen belül labdarúgók bértámogatására, nemzetközi sportesemények megrendezésére.
-További 82 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány /a 2020. évi költségvetésben szereplő előirányzaton felül
/ a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának építésére, melynek kivitelezője egyébként Mészáros Lőrinc vasútépítő cége.
-A határon túli szervezetek támogatására több határozatban összesen 56 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, hitéleti és sporttámogatásra különítettek el.
-Turisztikai célra adott a miniszterelnök 94 milliárd forintot,és a következő évekre 583 milliárd forintos állami támogatásra kötelezettséget vállalt. E hatalmas összeg jelentős része a kormányhoz igen közelálló magánvállalkozások keretében zajló luxusszálloda építéseket, kastélyfelújítási programot, nemzetközi kiállítások megrendezését szolgálja /ezen belül a vadászati világkiállításra újabb 7,7 milliárd forintot fordítanak/.
-Meglepő módon a kormány döntésének szövegezése szerint a járvány elleni védekezés címszóval a tömeges bevándorlás elleni védekezésre és a Terrorelhárító Központ céljára átcsoportosítottak 46 milliárd forintot, -kormányzati kommunikációra újabb 15 milliárd forintot,
-minisztériumi igazgatásra 22 milliárdot,
-a várbeli kormányzati presztízsberuházásra további 10 milliárdot.
-Az egyházak támogatására, ezen belül templomépítésre 23 milliárd forint többlettámogatást adott a kormány, beleértve belorusz, mexikói és szíriai templomfelújítást is.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A koronavírus járvány a rendelkezésre álló első negyedéves adatok alapján különbözőképpen érintette az egyes országok gazdaságát. A pandémia világméretűvé válása rendkívüli intézkedések meghozatalára kényszerítette a kormányokat,és ezek a döntések eltérően hatottak az egyes gazdaságok működésére. A fejlett országok egy részében jelentősen, a többségében kisebb mértékben zsugorodott a gazdaság, míg néhány országban eddig nem következett be visszaesés.A fejlődő országokban általában jelentősen csökkent a növekedés dinamikája, de a bruttó hazai termék indexe többnyire pozitív maradt. Az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke az első negyedévben 3,2%-kal esett vissza az előző negyedévhez, és 2,6%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az eurózónában ennél is nagyobb mértékű volt a visszaesés: negyedéves relációban 3,6%-kal,az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 3,1%-kal csökkent a GDP.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A járvány kitörése óta kétszázezren vesztették el – remélhetőleg csak átmenetileg – a munkajövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy csaknem ugyanennyi család vesztette el az anyagi biztonságot, és – akár hosszabb távra is – veszélybe került a megélhetésük.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma április végén 330 700 fő volt, 17,6%-kal több, mint egy hónappal, és 26,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az év negyedik hónapjában a foglalkoztatók 15 ezer új álláshelyet jelentettek be, 85,3%-kal kevesebbet, mint egy hónappal, és 51,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a piaci munkahelyek száma 59,5%-kal, a támogatott munkahelyeké 43,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az áprilisban bejelentett új álláshelyek több mint fele, 60,9%-a közmunka végzésére irányult.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A járvány gazdasági hatásainak megítélésénél lényeges szempont, hogy a kormány felismeri-e annak a veszélyét, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában társadalmi katasztrófa fenyeget a tömeges munkanélküliség következtében előálló jövedelemhiány miatt. A járvány kitörése óta feltehetően több mint százezren vesztették el – legalábbis átmenetileg – a munkajövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy csaknem ugyanennyi család vesztette el az anyagi biztonságát, és – akár hosszabb távra is – veszélybe került a megélhetésük. A kormány a gazdaságvédelmi intézkedések keretében eddig öt akcióterv-részletet jelentett be a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis kezelése érdekében. A program sok részlete azonban a mai napig nem ismert. Félő, hogy nem csak a közvélemény nem ismeri, hanem annak
készítői sem.

A program megismert részletei alapján úgy tűnik, annak kidolgozásában a kommunikációs munkatársaknak valószínűleg nagyobb szerepe lehetett, mint a közgazdászoknak, ezért nélkülözi a megvalósítás érdemi lépéseinek számbavételét. A meghirdetett program nem ad számottevő többletforrást a válságkezelésre. Összességében a központi költségvetés valóságos többlet kiadása nem éri el az 1 000 milliárd forintot a kommunikált 9 000 milliárddal szemben, a többi legfeljebb átcsoportosítás, vagy csupán egyes tételek egyszerű átnevezése.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​
​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.