A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A koronavírus járvány a rendelkezésre álló első negyedéves adatok alapján különbözőképpen érintette az egyes országok gazdaságát. A pandémia világméretűvé válása rendkívüli intézkedések meghozatalára kényszerítette a kormányokat,és ezek a döntések eltérően hatottak az egyes gazdaságok működésére. A fejlett országok egy részében jelentősen, a többségében kisebb mértékben zsugorodott a gazdaság, míg néhány országban eddig nem következett be visszaesés.A fejlődő országokban általában jelentősen csökkent a növekedés dinamikája, de a bruttó hazai termék indexe többnyire pozitív maradt. Az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke az első negyedévben 3,2%-kal esett vissza az előző negyedévhez, és 2,6%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az eurózónában ennél is nagyobb mértékű volt a visszaesés: negyedéves relációban 3,6%-kal,az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 3,1%-kal csökkent a GDP.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A járvány kitörése óta kétszázezren vesztették el – remélhetőleg csak átmenetileg – a munkajövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy csaknem ugyanennyi család vesztette el az anyagi biztonságot, és – akár hosszabb távra is – veszélybe került a megélhetésük.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma április végén 330 700 fő volt, 17,6%-kal több, mint egy hónappal, és 26,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az év negyedik hónapjában a foglalkoztatók 15 ezer új álláshelyet jelentettek be, 85,3%-kal kevesebbet, mint egy hónappal, és 51,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a piaci munkahelyek száma 59,5%-kal, a támogatott munkahelyeké 43,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az áprilisban bejelentett új álláshelyek több mint fele, 60,9%-a közmunka végzésére irányult.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A járvány gazdasági hatásainak megítélésénél lényeges szempont, hogy a kormány felismeri-e annak a veszélyét, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában társadalmi katasztrófa fenyeget a tömeges munkanélküliség következtében előálló jövedelemhiány miatt. A járvány kitörése óta feltehetően több mint százezren vesztették el – legalábbis átmenetileg – a munkajövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy csaknem ugyanennyi család vesztette el az anyagi biztonságát, és – akár hosszabb távra is – veszélybe került a megélhetésük. A kormány a gazdaságvédelmi intézkedések keretében eddig öt akcióterv-részletet jelentett be a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis kezelése érdekében. A program sok részlete azonban a mai napig nem ismert. Félő, hogy nem csak a közvélemény nem ismeri, hanem annak
készítői sem.

A program megismert részletei alapján úgy tűnik, annak kidolgozásában a kommunikációs munkatársaknak valószínűleg nagyobb szerepe lehetett, mint a közgazdászoknak, ezért nélkülözi a megvalósítás érdemi lépéseinek számbavételét. A meghirdetett program nem ad számottevő többletforrást a válságkezelésre. Összességében a központi költségvetés valóságos többlet kiadása nem éri el az 1 000 milliárd forintot a kommunikált 9 000 milliárddal szemben, a többi legfeljebb átcsoportosítás, vagy csupán egyes tételek egyszerű átnevezése.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A kormány az elmúlt tíz évben folyamatosan jelentősen alulfinanszírozza az államháztartás mintegy 60%-át kitevő oktatási, egészségügyi és szociális intézményrendszert, ezzel teremtve a maga számára szabad forrást olyan területek támogatására, amelyek a mai piacgazdaság körülményei között nem képezik a feladatát. Ilyen például, amikor az állam – a klientúra számára – jelentős veszteséget eredményező vállalatokat vásárol és működtet, és általában is beavatkozik a piac működésébe, erőszakosan átalakítva a tulajdonviszonyokat. Az állam közszolgáltató feladatai teljesítésétől történő forráselvonás következménye a költségvetési szervek alulfinanszírozottsága, magas összegű adósságuk állandósulása.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

süti beállítások módosítása