A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A világjárvány a magyar gazdaságot is nehéz helyzetbe hozta, de ennél súlyosabb problémát okozott, hogy a kormány válságkezelés ürügyén hatalmas költekezésbe kezdett. Ennek egyik eleme a valós igényeket nem, egy szűk kör anyagi érdekeit annál inkább szolgáló beszerzések finanszírozása, a presztízsberuházások, stadionépítések folytatása, sőt felgyorsítása. A másik elem a választási osztogatás megindítása, melynek méretei sokszorosan meghaladják a gazdaság, az államháztartás teljesítőképességét. Ennek következtében felborult az egyensúly: az államháztartási hiány 2020-ban a bruttó hazai termék 8%-át, a múlt évben 7,5%-át tette ki, és az idei ésszerűtlen költekezést figyelembe véve a 2022. évi deficit is 6,5-7% körül alakulhat. A hiány nagyságát szemlélteti, hogy a világválság idején 2008-ban 3,7%, 2009-ban 4,6% volt az államháztartási hiány, ami akkor tartalmazta a GDP 1,2%-át jelentő nyugdíjpénztári kiegészítést, azaz összehasonlítható módon a jelenlegi hiány az akkorinak két és félszerese. Ehhez társul a bruttó államadósság gyors növekedése. A múlt év végén az MNB jelentése szerint a GDP 78,2%-át érte el az államadósság; ez valamivel kisebb, mint az előző év végi 80%, ami egyébként azonos a 2010. év végi adóssággal. Megjegyzendő, hogy azóta a kormány szinte a teljes magánnyugdíj-pénztári vagyont elköltötte, így a jelenlegi bruttó államadósság 10 százalékponttal magasabb a 2010. évinél.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaságban 2017 és 2019 közötti három év túlfűtött gazdasági növekedése, valamint a forintgyengülés következtében folyamatosan jelen van az árnyomás, amely a fogyasztói árakat már a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal a hosszabb ideje stabilan magas maginfláció, az élelmiszerárak és a szolgáltatások tartósan emelkedő szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak decemberben 5,3%-kal, míg az eurózónában 5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint számított 7,4%-os magyar infláció decemberben az Európai Unió tagországai között az ötödik legmagasabb értéket mutatta.

​A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati politika által előidézett helyzet már a következő években is jelentős gondot okoz a gazdaságnak az államháztartás pozícióját súlyosbító növekvő államadóssággal és a rendkívül magas államháztartási hiánnyal. Amíg 2020-ban a kormányzati szektor deficitje a GDP 8,1%-ára emelkedett, a múlt évben csupán 7,5%-ra csökkent, és még az idei évre is rendkívül magas, 4,9%-os hiányt tervez a kormány az országgyűlési választásoktól nyilvánvalóan nem függetlenül. Megjegyzendő, hogy a 2021. évi költségvetés 5,9%-os deficitet határoz meg, amit az államháztartási törvény sajátos értelmezésével a kormány decemberben határozattal felülírt; igaz a költségvetés egyéb előirányzatait is folyamatosan átírja a kormány.

Emellett a magyar gazdaságban 2017 és 2019 közötti három év túlfűtött gazdasági növekedése, valamint a forintgyengülés következtében folyamatosan jelen van az árnyomás, amely a fogyasztói árakat már a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal a hosszabb ideje stabilan magas maginfláció, az élelmiszerárak és a szolgáltatások tartósan emelkedő szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak novemberben 5,2%-kal, míg az eurózónában 4,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint számított 7,5%-os magyar infláció novemberben az Európai Unió tagországai között a harmadik legmagasabb értéket mutatta. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a novemberi élelmiszerárak 2,9%-kal, az eurózónában 2,2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 5,4%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A családtámogatások a kommunikációban erőteljesebbek, mint a költségvetési gyakorlatban, a támogatások kitüntetetten a magasabb jövedelmű háztartásokat célozzák. Azaz a családi adókedvezmény javította ugyan a gyermekes családok jövedelmi pozícióját, de nem volt képes kompenzálni azt a veszteséget, amelyet az egyéb családtámogatások, így a családi pótlék tudatos elértéktelenítése okozott. Különösen kedvezőtlenül érinti ez a családpolitika az egyszülős családokat, amelyekben az egy főre jutó jövedelem az országos átlagtól csaknem egynegyeddel, 24,4%-kal maradt el a múlt évben. Megjegyzendő, hogy jelentős társadalmi problémáról van szó: e családok száma 2020-ban 1 68 ezer, míg az érintett gyermekek száma csaknem negyedmillió, 235 ezer volt. Az adatok szerint a kétszülős három- és több gyermekes családoknak is csak részben segített a jelentős családi adókedvezmény, többségük legfeljebb részlegesen tudta igénybe venni azt, mivel a bruttó keresetük adó- és járuléktartalma alacsonyabb volt az adókedvezménynél: 2020-ban e családokban az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem mindössze 1 207 ezer forint volt, az országos átlagnak alig több mint kétharmada, 68,4%-a.

Az idei adatfelvétel szerint a jövedelmi szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel érintett népesség 1 752 ezer főt tett ki, az összlakosság csaknem egyötödét, 18,2%-át; ez 0,4 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. A szegénységgel és társadalmi kirekesztettség kockázatával sújtott népességen belül a relatív jövedelmi szegénységben élők száma 1 219 ezer fő volt, aránya a népességben 12,7%, 0,4 százalékponttal magasabb az előző évinél. A 65 éven felüliek körében 2010 óta háromszorosára, 4,9%-ról 15,6%-ra nőtt a szegények aránya, azaz a nyugdíjaskorúakról történő gondoskodás, az elfogadható életfeltételek biztosítása a jelenlegi kormányzat számára marginális szempont.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az eredeti 2021. évi költségvetést 1 491 milliárd forint hiánnyal fogadta el az országgyűlés a múlt év nyarán. Az idei tavaszi ülésszak végén – a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg – módosította az ez évi költségvetési törvényt is, több mint másfélszeresére, 53,4%-kal, 2 288 milliárd forintra emelve a hiánycélt. Az azonban már akkor is látható volt az idei kormányzati tervek ismeretében, hogy ez a megemelt hiány sem tartható. Mivel az államháztartási törvény szerint a működési költségek tekintetében nem lehet hiányt tervezni, a teljes deficit a felhalmozási kiadásoknál jelenik meg, melyhez igen kreatív könyvelési megoldások alkalmazása szükséges. Ez év szeptemberében a kormány országgyűlési felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag a Költségvetési Tanács – féléves költségvetési beszámolójában elbújtatott – jóváhagyásával 3 990 milliárd forintot kitevő újabb hiánycélt határozott meg, ezáltal az eredeti előirányzat több mint két és félszeresére emelve az országgyűlés által elfogadott deficitet.

A kormány a fenti sajátosan értelmezett felhatalmazás alapján eddig közzétett határozatai szerint az országgyűlési választást megelőzően elkölteni tervezett 4 900 milliárd forintot elérő rendkívüli kiadásról döntött. A választási osztogatást is az eddig követett gyakorlat szerint hajtja végre. Ennek az irdatlan, a GDP 8%-át elérő pénzszórásnak is mintegy kétharmadát – a szokásos módon – olyan presztízs beruházásokra és fejlesztési projektekre költi, amellyel a saját legszűkebb klientúráját részesíti – talán így is nevezhetjük – búcsúajándékban, és az csupán egyharmadát szánja a választási magatartás befolyásolására.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az idei évben tovább romlik az államháztartás egyensúlyi helyzete, ami komoly hatással lehet a következő évek gazdasági kilátásaira, a következő kormányzati ciklusban követhető gazdaságpolitika mozgásterére. A veszélyhelyzeti kormányzás végképp megszüntette a költségvetés – elmúlt tíz évben már amúgy is jócskán megtépázott – transzparenciáját. Az eredeti 2021. évi költségvetést 1 491 milliárd forint hiánnyal fogadta el az országgyűlés a múlt év nyarán. Az idei tavaszi ülésszak végén – a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg – módosította az ez évi költségvetési törvényt is, több mint másfélszeresére, 53,4%- kal, 2 288 milliárd forintra emelve a hiánycélt. Az azonban már akkor is látható volt az idei kormányzati tervek ismeretében, hogy ez a megemelt hiány sem tartható. Mivel az államháztartási törvény szerint a működési költségek tekintetében nem lehet hiányt tervezni, a teljes deficit a felhalmozási kiadásoknál tervezik, melyhez igen kreatív könyvelési megoldások alkalmazása szükséges. Ez év szeptemberében a kormány országgyűlési felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag a Költségvetési Tanács – féléves költségvetési beszámolójában elbújtatott – jóváhagyásával 3 990 milliárd forintot kitevő újabb hiánycélt határozott meg, ezáltal az eredeti előirányzat több mint két és félszeresére emelve az országgyűlés által elfogadott deficitet.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az idei év növekedési kilátásai a vártnál kedvezőbbek, a bruttó hazai termék volumene 6-7% közötti mértékben emelkedhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy ez a viszonylag magas növekedési ráta a bázishatásnak is tulajdonítható. Ha az idei növekedés 6%-os lesz, az 2019-hez képest 0,6%-os emelkedést jelent, azaz éves átlagban 0,3%-ot. A 7%-os idei növekedés pedig 1,5%-os kétéves emelkedést, azaz éves átlagban 0,7%-ot jelent. Ugyanakkor a kormányzati politika által előidézett helyzet már a következő években is jelentős gondot okoz a gazdaságnak az államháztartás pozícióját súlyosbító rendkívül magas államháztartási hiánnyal, és a növekvő államadóssággal. Amíg a múlt évben a kormányzati szektor deficitje a GDP 8,1%-ára emelkedett, az idei évben csupán 7,5%-ra csökken, és még a jövő évre is rendkívül magas, 5,9%-os hiányt tervez a kormány az országgyűlési választások évétől nyilvánvalóan nem függetlenül. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az államháztartás – gazdasági ciklus hatásával is számoló – strukturális hiánya a múlt évi 6%-ról a kormány költségvetési politikája következtében – szakmailag megmagyarázhatatlan módon – ebben az évben még emelkedik is, várhatóan 6,3%-ra, és még a jövő évre is 5,5%-os strukturális hiányt tervez a kormány.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az Európai Unió tagállamaitól és a szövetség átlagától való lemaradásunkat jól jellemzi a háztartások egy főre jutó fogyasztása szerinti rangsor: 2020-ban Litvánia egy főre jutó háztartási fogyasztása az uniós átlag 96%-a, Csehországé 87%-a, Lengyelországé 83%-a, Szlovéniáé 80%-a, Romániáé és Észtországé 79%-a, Szlovákiáé 73%-a, Lettországé 72%-a, míg Magyarországé 69%-a, Horvátországé 67%-a, Bulgáriáé pedig 61%-a volt. Azaz Litvániában, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban a háztartások egy főre jutó fogyasztása meghaladja vagy eléri az uniós átlag négyötödét, Romániában és Észtországban a háromnegyedét, Magyarországé viszont még a csatlakozáskor lényegesen nagyobb lemaradással indult Lettország és Románia szintjénél is alacsonyabb. A mutató időbeli változása ráadásul azt jelzi, hogy míg a kelet-közép-európai országok többsége érzékelhetően közeledik az uniós centrumhoz, a magyar átlag ehhez viszonyítva alig mozdul. A magyar gazdaság helyzetét jól érzékelteti a mutató Törökországéval történő összehasonlítása is, ahol a háztartások egy főre jutó fogyasztása 3 százalékponttal meghaladta a magyarországit.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az Eurostat módszertana szerint számított 5,3%-os magyar infláció májusban az Európai Unió tagországai között a legmagasabb értéket mutatta. A z élelmiszerek fogyasztói ára májusban az átlagos inflációnál kisebb mértékben, 2,6%-kal emelkedett  az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a májusi élelmiszerárak mindössze 0,2%-kal emelkedtek, az eurózónában élők részére megegyeztek az egy évvel korábbiakkal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 1,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél, tükrözve a kormányzat által a pandémiás helyzettel indokolt kiskereskedelmi különadó továbbhárított árnövelő hatását is.

​A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A gazdaság hanyatlásának leküzdését, a változás irányának megfordítását megnehezíti az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibáinak sorozata. Ezek között az egyik legkritikusabb a versenyképesség hiánya. A kormány következetes politikával kialakította az állami – ezen belül nagy részben uniós finanszírozású – megrendelések kizárólagos győzteseinek szűk körét, és ez a folyamat fokozatosan kiterjedt a teljes állami és önkormányzati szférára: minden közpénzből fedezett beruházásnak, vásárlásnak adott a kizárólagos nyertese, illetve beszállítója, kizárva az érdemi, egyre gyakrabban pedig még a formális versenyt is. Az idei év gazdasági kilátásait látszólag, rövidtávon javítja a kormány sajátos, a nemzetgazdaság érdekeit egyáltalán nem szolgáló költekezése, amely ez évben az állami vagyon gyors ütemű privatizációjával bővült. Az idén felgyorsul a haderőfejlesztési program, amely komolyan megterheli az államháztartást. Emellett minden presztízsberuházás is az eltervezett ütemben  folytatódik. A valós versenyt erősen torzító gazdaságpolitika következtében a magas beruházási ráta sem segíti az egészséges gazdasági szerkezet megalapozását. A felhalmozás döntő részét nem a versenyszféra piaci megfontolása, hanem az állam direkt beavatkozása határozza meg.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.