A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az idei év növekedési kilátásai a vártnál kedvezőbbek, a bruttó hazai termék volumene 6-7% közötti mértékben emelkedhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy ez a viszonylag magas növekedési ráta a bázishatásnak is tulajdonítható. Ha az idei növekedés 6%-os lesz, az 2019-hez képest 0,6%-os emelkedést jelent, azaz éves átlagban 0,3%-ot. A 7%-os idei növekedés pedig 1,5%-os kétéves emelkedést, azaz éves átlagban 0,7%-ot jelent. Ugyanakkor a kormányzati politika által előidézett helyzet már a következő években is jelentős gondot okoz a gazdaságnak az államháztartás pozícióját súlyosbító rendkívül magas államháztartási hiánnyal, és a növekvő államadóssággal. Amíg a múlt évben a kormányzati szektor deficitje a GDP 8,1%-ára emelkedett, az idei évben csupán 7,5%-ra csökken, és még a jövő évre is rendkívül magas, 5,9%-os hiányt tervez a kormány az országgyűlési választások évétől nyilvánvalóan nem függetlenül. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az államháztartás – gazdasági ciklus hatásával is számoló – strukturális hiánya a múlt évi 6%-ról a kormány költségvetési politikája következtében – szakmailag megmagyarázhatatlan módon – ebben az évben még emelkedik is, várhatóan 6,3%-ra, és még a jövő évre is 5,5%-os strukturális hiányt tervez a kormány.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az Európai Unió tagállamaitól és a szövetség átlagától való lemaradásunkat jól jellemzi a háztartások egy főre jutó fogyasztása szerinti rangsor: 2020-ban Litvánia egy főre jutó háztartási fogyasztása az uniós átlag 96%-a, Csehországé 87%-a, Lengyelországé 83%-a, Szlovéniáé 80%-a, Romániáé és Észtországé 79%-a, Szlovákiáé 73%-a, Lettországé 72%-a, míg Magyarországé 69%-a, Horvátországé 67%-a, Bulgáriáé pedig 61%-a volt. Azaz Litvániában, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban a háztartások egy főre jutó fogyasztása meghaladja vagy eléri az uniós átlag négyötödét, Romániában és Észtországban a háromnegyedét, Magyarországé viszont még a csatlakozáskor lényegesen nagyobb lemaradással indult Lettország és Románia szintjénél is alacsonyabb. A mutató időbeli változása ráadásul azt jelzi, hogy míg a kelet-közép-európai országok többsége érzékelhetően közeledik az uniós centrumhoz, a magyar átlag ehhez viszonyítva alig mozdul. A magyar gazdaság helyzetét jól érzékelteti a mutató Törökországéval történő összehasonlítása is, ahol a háztartások egy főre jutó fogyasztása 3 százalékponttal meghaladta a magyarországit.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az Eurostat módszertana szerint számított 5,3%-os magyar infláció májusban az Európai Unió tagországai között a legmagasabb értéket mutatta. A z élelmiszerek fogyasztói ára májusban az átlagos inflációnál kisebb mértékben, 2,6%-kal emelkedett  az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a májusi élelmiszerárak mindössze 0,2%-kal emelkedtek, az eurózónában élők részére megegyeztek az egy évvel korábbiakkal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 1,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél, tükrözve a kormányzat által a pandémiás helyzettel indokolt kiskereskedelmi különadó továbbhárított árnövelő hatását is.

​A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A gazdaság hanyatlásának leküzdését, a változás irányának megfordítását megnehezíti az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibáinak sorozata. Ezek között az egyik legkritikusabb a versenyképesség hiánya. A kormány következetes politikával kialakította az állami – ezen belül nagy részben uniós finanszírozású – megrendelések kizárólagos győzteseinek szűk körét, és ez a folyamat fokozatosan kiterjedt a teljes állami és önkormányzati szférára: minden közpénzből fedezett beruházásnak, vásárlásnak adott a kizárólagos nyertese, illetve beszállítója, kizárva az érdemi, egyre gyakrabban pedig még a formális versenyt is. Az idei év gazdasági kilátásait látszólag, rövidtávon javítja a kormány sajátos, a nemzetgazdaság érdekeit egyáltalán nem szolgáló költekezése, amely ez évben az állami vagyon gyors ütemű privatizációjával bővült. Az idén felgyorsul a haderőfejlesztési program, amely komolyan megterheli az államháztartást. Emellett minden presztízsberuházás is az eltervezett ütemben  folytatódik. A valós versenyt erősen torzító gazdaságpolitika következtében a magas beruházási ráta sem segíti az egészséges gazdasági szerkezet megalapozását. A felhalmozás döntő részét nem a versenyszféra piaci megfontolása, hanem az állam direkt beavatkozása határozza meg.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az első negyedévben 41 700 halálesetet anyakönyveztek, a pandémia harmadik hullámának következtében a magas bázishoz viszonyítva is 20,4%-kal, ezen belül márciusban 39,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. A halálozási arányszám 17,4‰ volt, 3,1 ezrelékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám 2,7‰ volt, 1,1 ezrelékponttal csökkent az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A természetes fogyás ezen időszakban rendkívül magas, 19 500 fő volt, az egy évvel korábbinál 3 ezrelékponttal magasabb, 8,1‰-es népességfogyást mutatott.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Hazánkban a múlt év végére világosan kibontakozott az az egyértelmű  tendencia, mely a pandémiát tisztán hatalmi-politikai kérdésként kezeli; ekkorra a járvány kezelésének szakmai elemei, az apparátus szakmai irányító szerepe teljesen marginalizálódott. Ennek a politikának a következményei egyre világosabban érzékelhetők, a kilátások pedig nehezen beláthatók. Az egyre súlyosabb következmények egy része a korábbi hibás politikára vezethető vissza; ennek tipikus példája az egészségügyi közkiadások rendkívül szerény összege. A hazai egészségügyi közkiadások a GDP arányában a 2009. évi 5,2%-ról 2019-re 4,5%-ra csökkentek. Ausztriában az egészségügyre fordított kormányzati kiadások 2019-ben a GDP 8,2%-át, Németországban 7,4%-át, de még a múlt évben kritikus helyzetbe került Olaszországban is 6,8%-át tették ki. A környező országok közül Szlovákiában ez az érték 7,7%, míg Csehországban 7,6%. A gazdasági következmények súlyosságát is determinálja a kormányzat ésszerűtlen politikája. A múlt év tavaszán a kormány minden idők legnagyobb szabású válságkezelésének kommunikációs jelszavával létrehozta 633 milliárd forinttal a járvány elleni védekezési alapot, és 1 346 milliárd forinttal a gazdaságvédelmi alapot. A közel kétezer milliárd forint valóban hatalmas államháztartási forrás lett volna, ennek azonban döntő része nem valóságos többlet, hanem költségvetési átcsoportosítás volt. A múlt év folyamán a járvány elleni védekezési alapot másfélszeresen, a gazdaságvédelmi alapot két és félszeresen túlköltötte a kormány. Az év végi hivatalos kommunikáció szerint a kormány több mint 5 400 milliárdot fordított védekezésre, a gazdaság újraindítására, a tények azonban mást mutatnak. A kormány veszélyhelyzeti időszak alatt hozott intézkedései, a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsájtott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek között az élsport, a stadionépítés és -fenntartás, a kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatásának miniszterelnöki prioritásnak megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az aktív munkanélküliek száma a november és január közötti trimeszterben 209 ezer fő volt, 49 ezer fővel, 30,6%-kal több, mint egy évvel korábban. A negyedik negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 267 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert a pandémiás időszakban a korlátozások ezt akadályozták, vagy esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 58 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a november és január közötti három hónap átlagában 4,3% volt, 1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között ezen időszakban 13%-os volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 2,3 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők közel egyharmada, 28,9%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 9,4 hónap volt az egy évvel korábban regisztrált 11,2 hónappal szemben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány veszélyhelyzeti időszak alatt hozott intézkedései, a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsájtott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek között az élsport, a stadionépítés és -fenntartás, a kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatásának miniszterelnöki prioritásnak megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre, például az egészségügyi és szociális intézmények munkájának segítésére. Decemberben, egyetlen hónap alatt a kormány 2 251 milliárd forintos hiányt állított elő a központi költségvetésben, melyben az élsport számára, az egyházaknak és a kormányhoz közeli alapítványoknak utaltak megmagyarázhatatlan összegeket. A járvány elleni védekezést szolgáló kiadások ezúttal is az utóbbi évtizedben kialakított prioritások mentén, a klientúra anyagi helyzetének megszilárdítása, lehetőségeik bővítése érdekében történtek, nagyobb gondot fordítva a haszonélvezőkre, mint a közérdekre. A kormány a járvány következményeként kialakult válsághelyzet körülményei közepette jelentéktelennek nem nevezhető költekezés mellett gyakorlatilag nem szánt többletforrást sem az oktatásra, sem a szociális védelemre. ​

A nehézségek ellenére érdemes áttekinteni a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján, mire szánt az eredeti költségvetésben szereplő forrásokon kívül, – gyakran horribilis – pénzösszegeket a pandémia okozta helyzet elhárítása ürügyén a kormány. A nemzeti atlétikai központ felépítésére jóváhagytak 192 milliárd forintot, melyet részben a következő 2 évben használnak fel. Egyéb sportberuházásokra, kiemelten stadionok építésére adtak további 38 milliárd forintot. A Matthias Corvinus Collegiumot működtető Tihanyi Alapítvány a gazdaságvédelmi alapból kapott 36 milliárd forint támogatást, és ezen felül mintegy 500 milliárd forintot érő állami vagyont. A Budai Várban megvalósuló kormányzati beruházásokra adtak 81 milliárd forintot, a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére ugyancsak ebből az alapból 82 milliárd forintot. A belföldi járványhelyzet kezelésére szánt keretből határon túli támogatásokra 90 milliárd forint jutott. Az Eximbank tőkeemelésre és támogatásra kapott 69 milliárd forintot. A Triesztben vásárolt tengeri kikötő fejlesztésére is jutott 5,5 milliárd forint. A Paks II. beruházás kiadásainak fedezetére a költségvetés eredeti előirányzatán felül szántak még 27 milliárd forintot, az Európa kulturális fővárosa projektre 18 milliárdot. Az egyházak a költségvetésben elhatározott támogatáson felül kaptak a gazdaságvédelmi alapból beruházási céllal 95 milliárd forintot. A turisztikai fejlesztésekre megítélt 178 milliárd forint akár szolgálhatná a gazdaságfejlesztést is, a gyakorlatban ennek a hatalmas összegnek a döntő része igen szűk körben került szétosztásra, főleg luxusszállodai beruházásokra. A Honvédség fegyvervásárlásra kapott terven felül 47 milliárd forintot. A pandémiás helyzetben látszólag a gyógyítást szolgálta a 16 ezer lélegeztetőgép beszerzésére fordított 300 milliárd forint. A felsorolt 1759 milliárd forintos költségvetési kiadás és állami vagyonjuttatás azonban korántsem a legcélszerűbb válságkezelő, felelős kormányzati magatartást tükrözi, sem a gazdasági körforgás fenntartása, sem az egészségügyi veszélyhelyzet csökkentése tekintetében.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Mára oda jutottunk, hogy kizárólag Bulgáriát, és – hibahatáron belül Horvátországot – előzzük meg az Európai Unió fejlettségi rangsorában. 2010-hez képest is romlott a pozíciónk: akkor a térség 11 államából a negyedik helyet foglaltuk el Szlovénia, Csehország és Szlovákia után. Megjegyzendő, hogy 1995-ben, /abban az évben, amikor elkezdődtek azok a statisztikai vizsgálatok, amelyek megalapozzák a rangsorok felállítását/ Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke az uniós átlag 51%-át, míg 2004-ben, a csatlakozás évében a 62%-át tette ki. A 11 közép-kelet-európai ország rangsorában mindkét évben a harmadik helyet foglalta el Magyarország, míg a 2019-ben a hatodikat. Az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerőben mért értékét 2010 óta vizsgálva az uniós centrumhoz Litvánia 23, Észtország és Románia 18, Lettország 15, Lengyelország 10, Csehország és Bulgária 9, Magyarország 7, Horvátország 5, Szlovénia 4 százalékponttal közelített, míg Szlovákia 6 százalékponttal távolodott attól. Ha a háztartások egy főre jutó fogyasztását vizsgáljuk, akkor Románia 28, Litvánia 23, Észtország 18, Lettország 15, Bulgária 13, Csehország 11, Lengyelország 9, Horvátország 8, Magyarország 3, Szlovénia pedig 1 százalékponttal került közelebb az Európai Unió átlagához, míg Szlovákia pozíciója nem változott.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az élelmiszerek fogyasztói ára októberben az átlagos infláció több mint kétszeresével, 6,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a 2020 októberi élelmiszerárak átlagosan 2,1%-kal, az eurózónában élők számára 1,8%-kal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 7,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél tükrözve a kormányzat által a pandémiás helyzettel indokolt kiskereskedelmi különadó továbbhárított árnövelő hatását is.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.