A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Eurostat évenként elvégzett elemzése – sajnálatos módon – Magyarország lecsúszásának folyamatát tükrözi. Még a pandémia előtti három évben elért gazdasági növekedés is alig hozott érdemi változást ebben. Az e periódusban tapasztalt növekedési dinamika az egy főre jutó GDP volumenében közeledést mutatott ugyan az Európai Unió átlagához, de alig tapasztalható közeledés az utóbbi öt évben egy másik igen fontos fejlődésjellemző, az egy főre jutó fogyasztás volumenében. A környező országokhoz viszonyítva pedig még a magyar gazdaság uniós támogatás lehívástól függő, magasabb növekedési üteme sem állította meg a lecsúszás folyamatát, és a háztartások egy főre jutó fogyasztásában Magyarország az utolsó előtti, 26. helyre került, csupán Bulgáriát előzi meg.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A nemzeti számlák előzetes adatai szerint a kormányzat eredményszemléletű bevétele a múlt évben 22 695 milliárd forint, míg kiadása 26 431 milliárd forint, így a kormányzati szektor hiánya 3 736 milliárd forint, a bruttó hazai termék 6,8%-a volt. Az előző évhez képest az egyenleg a GDP arányában 1 százalékponttal kedvezőbb lett. A kormányzati szektor adóssága az év végén 42 414 milliárd forint volt, az egy évvel korábbi 38 408 milliárd forinttal szemben, azaz az államadósság nominálértéke 12 hónap alatt 4 006 milliárd forinttal emelkedett. A bruttó államadósság a múlt év utolsó napján a GDP 76,8%-át tette ki, az egy évvel korábbi 80,4%- kal szemben.

​A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A világjárvány a magyar gazdaságot is nehéz helyzetbe hozta, de ennél súlyosabb problémát okozott, hogy a kormány válságkezelés ürügyén hatalmas költekezésbe kezdett. Ennek egyik eleme a valós igényeket nem, egy szűk kör anyagi érdekeit annál inkább szolgáló beszerzések finanszírozása, a presztízsberuházások, stadionépítések folytatása, sőt felgyorsítása. A másik elem a választási osztogatás megindítása, melynek méretei sokszorosan meghaladják a gazdaság, az államháztartás teljesítőképességét. Ennek következtében felborult az egyensúly: az államháztartási hiány 2020-ban a bruttó hazai termék 8%-át, a múlt évben 7,5%-át tette ki, és az idei ésszerűtlen költekezést figyelembe véve a 2022. évi deficit is 6,5-7% körül alakulhat. A hiány nagyságát szemlélteti, hogy a világválság idején 2008-ban 3,7%, 2009-ban 4,6% volt az államháztartási hiány, ami akkor tartalmazta a GDP 1,2%-át jelentő nyugdíjpénztári kiegészítést, azaz összehasonlítható módon a jelenlegi hiány az akkorinak két és félszerese. Ehhez társul a bruttó államadósság gyors növekedése. A múlt év végén az MNB jelentése szerint a GDP 78,2%-át érte el az államadósság; ez valamivel kisebb, mint az előző év végi 80%, ami egyébként azonos a 2010. év végi adóssággal. Megjegyzendő, hogy azóta a kormány szinte a teljes magánnyugdíj-pénztári vagyont elköltötte, így a jelenlegi bruttó államadósság 10 százalékponttal magasabb a 2010. évinél.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaságban 2017 és 2019 közötti három év túlfűtött gazdasági növekedése, valamint a forintgyengülés következtében folyamatosan jelen van az árnyomás, amely a fogyasztói árakat már a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal a hosszabb ideje stabilan magas maginfláció, az élelmiszerárak és a szolgáltatások tartósan emelkedő szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak decemberben 5,3%-kal, míg az eurózónában 5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint számított 7,4%-os magyar infláció decemberben az Európai Unió tagországai között az ötödik legmagasabb értéket mutatta.

​A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati politika által előidézett helyzet már a következő években is jelentős gondot okoz a gazdaságnak az államháztartás pozícióját súlyosbító növekvő államadóssággal és a rendkívül magas államháztartási hiánnyal. Amíg 2020-ban a kormányzati szektor deficitje a GDP 8,1%-ára emelkedett, a múlt évben csupán 7,5%-ra csökkent, és még az idei évre is rendkívül magas, 4,9%-os hiányt tervez a kormány az országgyűlési választásoktól nyilvánvalóan nem függetlenül. Megjegyzendő, hogy a 2021. évi költségvetés 5,9%-os deficitet határoz meg, amit az államháztartási törvény sajátos értelmezésével a kormány decemberben határozattal felülírt; igaz a költségvetés egyéb előirányzatait is folyamatosan átírja a kormány.

Emellett a magyar gazdaságban 2017 és 2019 közötti három év túlfűtött gazdasági növekedése, valamint a forintgyengülés következtében folyamatosan jelen van az árnyomás, amely a fogyasztói árakat már a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal a hosszabb ideje stabilan magas maginfláció, az élelmiszerárak és a szolgáltatások tartósan emelkedő szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak novemberben 5,2%-kal, míg az eurózónában 4,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint számított 7,5%-os magyar infláció novemberben az Európai Unió tagországai között a harmadik legmagasabb értéket mutatta. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a novemberi élelmiszerárak 2,9%-kal, az eurózónában 2,2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 5,4%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A családtámogatások a kommunikációban erőteljesebbek, mint a költségvetési gyakorlatban, a támogatások kitüntetetten a magasabb jövedelmű háztartásokat célozzák. Azaz a családi adókedvezmény javította ugyan a gyermekes családok jövedelmi pozícióját, de nem volt képes kompenzálni azt a veszteséget, amelyet az egyéb családtámogatások, így a családi pótlék tudatos elértéktelenítése okozott. Különösen kedvezőtlenül érinti ez a családpolitika az egyszülős családokat, amelyekben az egy főre jutó jövedelem az országos átlagtól csaknem egynegyeddel, 24,4%-kal maradt el a múlt évben. Megjegyzendő, hogy jelentős társadalmi problémáról van szó: e családok száma 2020-ban 1 68 ezer, míg az érintett gyermekek száma csaknem negyedmillió, 235 ezer volt. Az adatok szerint a kétszülős három- és több gyermekes családoknak is csak részben segített a jelentős családi adókedvezmény, többségük legfeljebb részlegesen tudta igénybe venni azt, mivel a bruttó keresetük adó- és járuléktartalma alacsonyabb volt az adókedvezménynél: 2020-ban e családokban az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem mindössze 1 207 ezer forint volt, az országos átlagnak alig több mint kétharmada, 68,4%-a.

Az idei adatfelvétel szerint a jövedelmi szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel érintett népesség 1 752 ezer főt tett ki, az összlakosság csaknem egyötödét, 18,2%-át; ez 0,4 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. A szegénységgel és társadalmi kirekesztettség kockázatával sújtott népességen belül a relatív jövedelmi szegénységben élők száma 1 219 ezer fő volt, aránya a népességben 12,7%, 0,4 százalékponttal magasabb az előző évinél. A 65 éven felüliek körében 2010 óta háromszorosára, 4,9%-ról 15,6%-ra nőtt a szegények aránya, azaz a nyugdíjaskorúakról történő gondoskodás, az elfogadható életfeltételek biztosítása a jelenlegi kormányzat számára marginális szempont.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az eredeti 2021. évi költségvetést 1 491 milliárd forint hiánnyal fogadta el az országgyűlés a múlt év nyarán. Az idei tavaszi ülésszak végén – a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg – módosította az ez évi költségvetési törvényt is, több mint másfélszeresére, 53,4%-kal, 2 288 milliárd forintra emelve a hiánycélt. Az azonban már akkor is látható volt az idei kormányzati tervek ismeretében, hogy ez a megemelt hiány sem tartható. Mivel az államháztartási törvény szerint a működési költségek tekintetében nem lehet hiányt tervezni, a teljes deficit a felhalmozási kiadásoknál jelenik meg, melyhez igen kreatív könyvelési megoldások alkalmazása szükséges. Ez év szeptemberében a kormány országgyűlési felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag a Költségvetési Tanács – féléves költségvetési beszámolójában elbújtatott – jóváhagyásával 3 990 milliárd forintot kitevő újabb hiánycélt határozott meg, ezáltal az eredeti előirányzat több mint két és félszeresére emelve az országgyűlés által elfogadott deficitet.

A kormány a fenti sajátosan értelmezett felhatalmazás alapján eddig közzétett határozatai szerint az országgyűlési választást megelőzően elkölteni tervezett 4 900 milliárd forintot elérő rendkívüli kiadásról döntött. A választási osztogatást is az eddig követett gyakorlat szerint hajtja végre. Ennek az irdatlan, a GDP 8%-át elérő pénzszórásnak is mintegy kétharmadát – a szokásos módon – olyan presztízs beruházásokra és fejlesztési projektekre költi, amellyel a saját legszűkebb klientúráját részesíti – talán így is nevezhetjük – búcsúajándékban, és az csupán egyharmadát szánja a választási magatartás befolyásolására.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az idei évben tovább romlik az államháztartás egyensúlyi helyzete, ami komoly hatással lehet a következő évek gazdasági kilátásaira, a következő kormányzati ciklusban követhető gazdaságpolitika mozgásterére. A veszélyhelyzeti kormányzás végképp megszüntette a költségvetés – elmúlt tíz évben már amúgy is jócskán megtépázott – transzparenciáját. Az eredeti 2021. évi költségvetést 1 491 milliárd forint hiánnyal fogadta el az országgyűlés a múlt év nyarán. Az idei tavaszi ülésszak végén – a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg – módosította az ez évi költségvetési törvényt is, több mint másfélszeresére, 53,4%- kal, 2 288 milliárd forintra emelve a hiánycélt. Az azonban már akkor is látható volt az idei kormányzati tervek ismeretében, hogy ez a megemelt hiány sem tartható. Mivel az államháztartási törvény szerint a működési költségek tekintetében nem lehet hiányt tervezni, a teljes deficit a felhalmozási kiadásoknál tervezik, melyhez igen kreatív könyvelési megoldások alkalmazása szükséges. Ez év szeptemberében a kormány országgyűlési felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag a Költségvetési Tanács – féléves költségvetési beszámolójában elbújtatott – jóváhagyásával 3 990 milliárd forintot kitevő újabb hiánycélt határozott meg, ezáltal az eredeti előirányzat több mint két és félszeresére emelve az országgyűlés által elfogadott deficitet.​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az idei év növekedési kilátásai a vártnál kedvezőbbek, a bruttó hazai termék volumene 6-7% közötti mértékben emelkedhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy ez a viszonylag magas növekedési ráta a bázishatásnak is tulajdonítható. Ha az idei növekedés 6%-os lesz, az 2019-hez képest 0,6%-os emelkedést jelent, azaz éves átlagban 0,3%-ot. A 7%-os idei növekedés pedig 1,5%-os kétéves emelkedést, azaz éves átlagban 0,7%-ot jelent. Ugyanakkor a kormányzati politika által előidézett helyzet már a következő években is jelentős gondot okoz a gazdaságnak az államháztartás pozícióját súlyosbító rendkívül magas államháztartási hiánnyal, és a növekvő államadóssággal. Amíg a múlt évben a kormányzati szektor deficitje a GDP 8,1%-ára emelkedett, az idei évben csupán 7,5%-ra csökken, és még a jövő évre is rendkívül magas, 5,9%-os hiányt tervez a kormány az országgyűlési választások évétől nyilvánvalóan nem függetlenül. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az államháztartás – gazdasági ciklus hatásával is számoló – strukturális hiánya a múlt évi 6%-ról a kormány költségvetési politikája következtében – szakmailag megmagyarázhatatlan módon – ebben az évben még emelkedik is, várhatóan 6,3%-ra, és még a jövő évre is 5,5%-os strukturális hiányt tervez a kormány.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az Európai Unió tagállamaitól és a szövetség átlagától való lemaradásunkat jól jellemzi a háztartások egy főre jutó fogyasztása szerinti rangsor: 2020-ban Litvánia egy főre jutó háztartási fogyasztása az uniós átlag 96%-a, Csehországé 87%-a, Lengyelországé 83%-a, Szlovéniáé 80%-a, Romániáé és Észtországé 79%-a, Szlovákiáé 73%-a, Lettországé 72%-a, míg Magyarországé 69%-a, Horvátországé 67%-a, Bulgáriáé pedig 61%-a volt. Azaz Litvániában, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban a háztartások egy főre jutó fogyasztása meghaladja vagy eléri az uniós átlag négyötödét, Romániában és Észtországban a háromnegyedét, Magyarországé viszont még a csatlakozáskor lényegesen nagyobb lemaradással indult Lettország és Románia szintjénél is alacsonyabb. A mutató időbeli változása ráadásul azt jelzi, hogy míg a kelet-közép-európai országok többsége érzékelhetően közeledik az uniós centrumhoz, a magyar átlag ehhez viszonyítva alig mozdul. A magyar gazdaság helyzetét jól érzékelteti a mutató Törökországéval történő összehasonlítása is, ahol a háztartások egy főre jutó fogyasztása 3 százalékponttal meghaladta a magyarországit.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.