A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

Az Európai Unió tagállamaitól és a szövetség átlagától való lemaradásunkat jól jellemzi a háztartások egy főre jutó fogyasztása szerinti rangsor: 2020-ban Litvánia egy főre jutó háztartási fogyasztása az uniós átlag 96%-a, Csehországé 87%-a, Lengyelországé 83%-a, Szlovéniáé 80%-a, Romániáé és Észtországé 79%-a, Szlovákiáé 73%-a, Lettországé 72%-a, míg Magyarországé 69%-a, Horvátországé 67%-a, Bulgáriáé pedig 61%-a volt. Azaz Litvániában, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban a háztartások egy főre jutó fogyasztása meghaladja vagy eléri az uniós átlag négyötödét, Romániában és Észtországban a háromnegyedét, Magyarországé viszont még a csatlakozáskor lényegesen nagyobb lemaradással indult Lettország és Románia szintjénél is alacsonyabb. A mutató időbeli változása ráadásul azt jelzi, hogy míg a kelet-közép-európai országok többsége érzékelhetően közeledik az uniós centrumhoz, a magyar átlag ehhez viszonyítva alig mozdul. A magyar gazdaság helyzetét jól érzékelteti a mutató Törökországéval történő összehasonlítása is, ahol a háztartások egy főre jutó fogyasztása 3 százalékponttal meghaladta a magyarországit.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.