A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első félévben 395 ezer forint volt, 9,9%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 409 200 forint volt az átlagos kereset, 9,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 402 500 forintot mutatott a keresetek átlaga, 11,6%-kal magasabbat az egy évvel azelőttinél. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első félévben 262 600 forint volt, jellemzően a bruttóéval azonos mértékben, 9,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak ebben az időszakban 3,4%-kal emelkedtek, így a reálkereset 6,3%-kal nőtt. A versenyszférában az első hat hónapban elért 272 100 forintos nettó átlagkereset 9,1%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben ezen időszakban – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – a 267 600 forintos nettó átlagkereset 11,9%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.
A fenti keresetadatok az intézményi statisztika által megfigyelt 3 055 ezer fős alkalmazotti
körre vonatkoznak, azaz a számbavétel havi gyakorisággal csak a foglalkoztatottak 68,5%- ára, alig több mint kétharmadára terjed ki. A teljes foglalkoztatotti körre a KSH nem közöl munkajövedelmet, noha 2 éve változtatott az adatgyűjtés módszerén, és azóta az adóhatóságtól veszi át a jövedelemadatokat. Így az adatok az 5 fő alatti vállalkozásokra is rendelkezésre állnak, ennek ellenére azokat a KSH nem veszi figyelembe. Ennek következtében a havonta
publikált jövedelmi adatok mintegy 30%-kal magasabbak, mintha azokat a teljes
foglalkoztatotti körre határoznák meg. Ezen felül az idei évben még egy torzító hatás is érvényesül. A keresetstatisztika megfigyelési köre csupán a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra terjed ki. A pandémia által okozott válsághelyzetre sok cég úgy reagált, hogy munkavállalóinak bizonyos hányadát részmunkaidőben foglalkoztatja. A módszertanból eredően ezen dolgozók adatai tehát nem szerepelnek a keresetstatisztikában. Mivel feltételezhető, hogy a pandémia időszakában gyakoribbá vált részmunkaidő többnyire az alacsonyabb képzettségű, ezáltal a relatíve kisebb keresettel rendelkező munkavállalókat érinti, így az idei keresetadatok jelentősen felülbecsültek. Ha figyelembe vesszük ezt a két torzító
8 tényezőt, tehát azt, hogy a kisebb cégek kénytelenek voltak a válság hatására elhalasztani a béremelést, sőt akár csökkenteni a kereseteket, míg a nagyobb cégek a munkavállalóik egy részét nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, megalapozottan következtethetünk arra, hogy az intézményi statisztika fent közölt adatai jelentősen felülbecsülik a keresetek nagyságát és dinamikáját egyaránt. Feltételezhető, hogy a valóságban a keresetek reálértéke az idei évben
egyáltalán nem, vagy csupán minimális mértékben nőtt a KSH által közölt 6,3%-kal szemben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.