A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​

A járvány gazdasági hatásainak megítélésénél lényeges szempont, hogy a kormány felismeri-e annak a veszélyét, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában társadalmi katasztrófa fenyeget a tömeges munkanélküliség következtében előálló jövedelemhiány miatt. A járvány kitörése óta feltehetően több mint százezren vesztették el – legalábbis átmenetileg – a munkajövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy csaknem ugyanennyi család vesztette el az anyagi biztonságát, és – akár hosszabb távra is – veszélybe került a megélhetésük. A kormány a gazdaságvédelmi intézkedések keretében eddig öt akcióterv-részletet jelentett be a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis kezelése érdekében. A program sok részlete azonban a mai napig nem ismert. Félő, hogy nem csak a közvélemény nem ismeri, hanem annak
készítői sem.

A program megismert részletei alapján úgy tűnik, annak kidolgozásában a kommunikációs munkatársaknak valószínűleg nagyobb szerepe lehetett, mint a közgazdászoknak, ezért nélkülözi a megvalósítás érdemi lépéseinek számbavételét. A meghirdetett program nem ad számottevő többletforrást a válságkezelésre. Összességében a központi költségvetés valóságos többlet kiadása nem éri el az 1 000 milliárd forintot a kommunikált 9 000 milliárddal szemben, a többi legfeljebb átcsoportosítás, vagy csupán egyes tételek egyszerű átnevezése.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.​
​

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.