A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaság tartós recesszióba került, amely a múlt év közepe óta tart: egymást követő négy negyedévben csökkent a GDP, és nem zárható ki a gazdasági teljesítmény további csökkenése a harmadik negyedévben sem, legalábbis az előző év azonos negyedévéhez mérten. A gazdasági folyamatok alapján az idei év egészében sem kerülhető el a gazdaság zsugorodása, és gyökeres gazdaságpolitikai fordulat nélkül nem várható a kormány által ígért 4%-os gazdasági növekedés a jövő évben sem.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Változatlanul kritikus folyamatok dominálnak a világgazdaságban. Az első félévi adatok vegyes képet mutatnak: a globális gazdaság bővülése ebben az évben 3% körül lehet, azaz alatta marad a múlt évi 3,5%-nak, és ezen belül a fejlett országok várható teljesítménye a múlt évinek alig több mint a fele, 1,5% lehet; ugyanakkor a recesszió korábban prognosztizált kockázata az országcsoport egészére nézve nem következik be. Több mint másfél éve tart és súlyosbodik Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja, és ezen felül jelentős geopolitikai feszültségek jelentek meg más térségekben is. Az országok többsége továbbra is küzd az infláció letörésével. Az árnyomás csökkent ugyan, de a maginfláció makacsul tartja magát, ami arra utal, hogy a következő években aligha tér vissza az elmúlt évtizedre jellemző alacsony fogyasztói árindex. A fejlett világban a jegybankok várhatóan nem engednek a
szigorból, amihez társul a fiskális politika következetes magatartása az államháztartási hiány leszorítása érdekében. Ezek a tényezők erős hatást gyakorolnak a fogyasztásra, a beruházásokra, a külkereskedelmi forgalomra, és ezáltal a növekedési kilátásokra.
​

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaság napjainkra a 2008. évi világválságot követő szintre süllyedt. A kormány 13 éve folytatott gazdaságpolitikájának veszélyei eddig is nyilvánvalóak voltak, és ezek a kockázatok a múlt évi országgyűlési választásokat követően szinte egyidejűleg és egymás hatását erősítve sújtják a társadalmat. A következmények okozói között a legsúlyosabb az Európai Unióval szemben tanúsított egyre konfrontatívabb kormányzati magatartás, amelynek nyomán fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország kisodródik az Európai Unióból, de legalábbis a perifériára kerül. A kormány ennek ellenére nem hagy fel a Brüsszelt hibáztató, sőt vádoló politikájával, az Unió transzparencia és jogállamisági elvárásaival látszólag összhangban lévő engedményekkel próbál eredményt elérni, azaz mielőbb a nélkülözhetetlen forrásokhoz jutni. Ehhez társul az is, hogy a 2022. évi választást megelőző nagymértékű osztogatás következtében az állam gazdasági mozgásterét csökkentő negatív forgatókönyvek szinte egyszerre valósulnak meg; ezek nyomán a gazdaságpolitika irányítása a múlt év közepén kicsúszott a kormány kezéből. A kormány dilettantizmusát jól mutatja a költségvetési politika. Az idei költségvetési törvényt a múlt évben a tavaszi ülésszak végén fogadta el az országgyűlés olyan paraméterekkel, amelyeknek már a beterjesztéskor sem volt realitásuk, mint az 5,2%-os infláció, a 3,5%-os államháztartási hiány, a 4,1%-os gazdasági növekedés. A múlt év végén veszélyhelyzeti kormányrendelettel módosult a költségvetési törvény, majd váratlanul január elején mégis benyújtották az országgyűlésnek a múlt évben elfogadott költségvetési tv. módosítására irányuló javaslatot, amely sajátos módon, jelentős mértékben átírta a december 29-én – tehát a törvényjavaslat parlamenti benyújtását megelőzően mintegy két héttel korábban – kihirdetett rendeleti költségvetés előirányzatait. Jellemző a kormány hozzáállására, hogy az országgyűlés közvetlenül húsvét előtt fogadta el az úgymond végleges idei költségvetést, és pünkösd után pedig beterjesztette a jövő évi költségvetési törvényt.

Mindkét év költségvetése teljes egészében légvárakra épül. Mivel az idei költségvetés is nagyon távol áll a realitásoktól, az erre a bázisra alapozó jövő évi gazdaságpolitika a fogyasztás csökkenését, az életszínvonal további esését eredményezi. Az uniós forrásokat egyre nehezebben nélkülözi a gazdaság és az államháztartás. Láthatóan nem csökken a konfliktus a kormány és a jegybank között, megnehezítve a válságból való kilábalás esélyét. A jövő évi költségvetés szinte egyetlen nyertese a honvédelem, és nyilvánvalóan bizonyos kitüntetett hadiipari beszállítók. A már jelenleg is a működőképesség határán lévő egészségügyre még kevesebb forrás jut, miként a családtámogatásokat is megnyirbáljak. Az extraprofit-adónak elnevezett ágazati különadók egy részét jövő évben is fenntartják, így a kiskereskedelemben és a gyógyszergyártásban, ami az előbbinél magas szinten beragadó élelmiszerárakat, az utóbbinál gyógyszerhiányt okozhat. A továbbra is magas szinten tervezett gazdasági támogatások konzerválják a magyar ipar alacsony hatékonyságát, a kormányzati törekvések továbbra is piactorzító hatásúak, egyre több konfliktust okozva a nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati gazdaságpolitika eredményeként a múlt évben súlyos ikerdeficit alakult ki: magas volt az államháztartási hiány, negatív volt a külkereskedelmi és a fizetési mérleg  egyaránt. A folyó fizetési mérleg ez évben – az energiaárak csökkenésével – lényegesen javult,  az államháztartási hiány ugyanakkor ez évben is lényegesen túllépi a költségvetési törvényben  meghatározott 3,9%-os mértéket. Ezért elkerülhetetlenek még ebben az évben további  megszorító intézkedések /természetesen ezzel ellentétes kormányzati kommunikációval,  esetleg az Európai Bizottság szándékos megtorló intézkedéseire hivatkozva/. A magyar infláció változatlanul a legmagasabb az Európai Unióban, és a forint árfolyamát csak  a kiemelkedően magas, 18%-os irányadó kamattal tudta időlegesen stabilizálni a jegybank. Ahogy a Monetáris Tanács elkezdte fokozatosan csökkenteni az irányadó kamatot, ismét  megindult a forint gyengülése. Ebben a folyamatban a kamat csökkentésen túl elsődleges  szerepe a jegybank hitelességi deficitjének, a háttérben pedig a magyar gazdaságpolitika totális  csődjének van. Az idei év komoly kihívása a magas adósságszolgálat, amely megközelíti a  GDP 4%-át. 2023-ban nem lesz elkerülhető a reálkeresetek és a reáljövedelmek érzékelhető  csökkenése, miként nincs reális esély a közszféra foglalkoztatási gondjainak mérséklődésére. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene áprilisban 37,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól; ezen belül az épületek építésére irányulóké 33%-kal, az egyéb építmények létrehozását célzóké 42,3%-kal csökkent. Az ágazat teljes szerződésállománya a harmadik hónap végén 27,5%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül az épületek építésére irányulóké 4,3%-kal, az egyéb építményeket célzóké 41,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
*
Az év első öt hónapjában 34 600 gyermek született, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 2,2%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 8,7‰ volt, 0,2 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Évkezdettől 12 500 házasságot kötöttek, számottevően, 32,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A házasságkötési arányszám 3,8‰ volt, 1,8 ezrelékponttal maradt el az egy évvel korábbitól.
*
A Belügyminisztérium adatközlése szerint az év első öt hónapjában 68 400 bűncselekményt regisztráltak, jelentősen, 16,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Évkezdettől 65 800 elkövetést regisztrált a bűnügyi statisztika, számottevően, 24,8%-kal többet, mint egy évvel korábban.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaság súlyos válságba került. A gazdaság a múlt év második felében technikai recesszióba jutott, és ebben az idei első negyedév sem hozott változást. Az idei év egészében is csak a körülmények nagyon szerencsés alakulásával kerülhető el a gazdaság további zsugorodása. Mégsem ez a magyar gazdaság legnagyobb problémája; ennél sokkal súlyosabb gond a strukturális válság. A gazdaság szerkezete az utóbbi 12 évben a lecsúszást determináló irányba halad: a munkaalapú társadalomként meghirdetett politika következményei egyre jobban látszanak a csekély hozzáadott értéket képviselő, alacsony képzettséget igénylő, alacsony bérű munkavállalókkal működő, nagy energiaigényű ipari üzemek térnyerésével. A kormány nem képes és nem hajlandó belátni, hogy a tudásalapú társadalom lehet a lecsúszás megállításának és a felzárkózáshoz történő visszatérésnek az útja.
A konkrét adatokat illetően 2020-ban – a KSH korrigált adatai szerint – 4,5%-kal csökkent a GDP, míg a következő évben a bruttó hazai termék volumene 7,2%-kal emelkedett. A 2021. évi gazdasági teljesítmény 2,4%-kal haladta meg a két évvel korábbit. 2022 első negyedévében a bruttó hazai termék – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 1,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és – az alacsony bázishoz képest – 8%-kal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A második negyedévben a GDP 0,6%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 6,2%-kal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévben következett be a fordulat: a bruttó hazai termék 0,8%-kal zsugorodott az előző negyedévhez, és 3,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A negyedik negyedévben a bruttó hazai termék volumene 0,6%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 0,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A múlt évben az első fél évben regisztrált bővülés következtében még 4,6%-kal nőtt a GDP volumene. Azaz a választás előtti rendkívüli módon erőltetett növekedés, ezen belül a fogyasztás jelentős bővülésének hatására számottevően nőtt a bruttó hazai termék, amit a második fél évben szükségszerűen technikai recesszió követett. (...) A magyar gazdaság napjainkra a 2008. évi világválságot követő szintre süllyedt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A múlt év februárban kiemelkedő mértékben nőttek a keresetek; a KSH jelentése szerint a bruttó átlagkereset megközelítette a félmillió forintot, a közszférában a keresetek több mint másfélszeresükre emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A keresetek ilyen mértékű növekedésének kimutatását a KSH akkor arra alapozta, hogy mintegy félszázezer hivatásos katona és rendvédelmi dolgozó kapott 6 havi illetményének megfelelő egyszeri juttatást. A statisztikai számbavételben ez azt jelentette, hogy a közszférában dolgozók 8%-a az első két hónapban 8 havi illetményt kapott, azaz az előző év azonos időszakához képest keresetük több mint négyszeresére, 300%-nál is nagyobb mértékben emelkedett. Ez értelemszerűen nem csupán a költségvetési intézményekben dolgozók, hanem a teljes alkalmazotti kör kereset adatát is torzította. A valós képet az adta volna, ha a KSH publikálja a februári kereset adatokat a „fegyverpénz” figyelmen kívül hagyásával. A KSH ezt a mulasztást az idei februári gyorsjelentésében pótolta, és utólag kiszámolva a fegyverpénz hatását azt közölte, hogy a bruttó kereset 14,8 százalékponttal, míg a nettó kereseté 15,2 százalékponttal lenne magasabb e tétel figyelembevételével. Sajnálatos, hogy a statisztikai szolgálat az országgyűlési választások időszakában erre a módszertani problémára nem figyelt fel.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az MNB adatai szerint a múlt évben rendkívüli mértékben romlott a fizetési mérleg és jelentősen nőtt az ország külső adóssága. A folyó fizetési mérleg hiánya a múlt év végén 13,7 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 6,9 milliárd euróval szemben, azaz több mint a kétszeresére, 119,5%-kal nőtt egyetlen év alatt és több mint nyolc és félszeresére, 774,1%-kal emelkedett két év alatt. A korábbi években a külkereskedelmi egyenleg aktív volt, a múlt évben a passzívum 6,9 milliárd euró volt, azaz a külkereskedelmi forgalom egyenlege számottevően, 7,3 milliárd euróval romlott. A bruttó államadósság a múlt év végén 48 837 milliárd forint, az egy évvel korábbi 42 321 milliárd forinttal szemben, azaz az államadósság a múlt évben 6 516 milliárd forinttal nőtt. A bruttó államadósság december végén a GDP 73,3%-át tette ki, amely a száguldó infláció következtében 2 százalékponttal alacsonyabb a 2021 végi értéknél.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

2020-ban – a KSH korrigált adatai szerint – 4,5%-kal csökkent a GDP, míg a következő évben a bruttó hazai termék volumene 7,1%-kal emelkedett. A 2021. évi gazdasági teljesítmény 2,3%-kal haladta meg a két évvel korábbit. 2022 első negyedévében a bruttó hazai termék – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 1,4%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és – az alacsony bázishoz képest – 7,9%-kal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A második negyedévben a GDP 0,6%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 6,1 %-kal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék 0,7%-kal zsugorodott az előző negyedévhez, és 3,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A negyedik negyedévben – előzetes adatok szerint – a GDP 0,4%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 0,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A múlt évben 4,6%-kal emelkedett a bruttó hazai termék volumene, és ami kedvezőtlen: a növekedést a fogyasztás vezérelte. Az idei évben – jelentős gazdaságpolitikai fordulat hiányában – az első fél évben mindenképpen gazdasági visszaesésre, míg az év egészében – jó esetben – stagnálásra  zámíthatunk a múlt évinél magasabb, 17-20%-os infláció, számottevően emelkedő adósságszolgálat és csökkenő reálkeresetek mellett, ami uniós források hiányában fokozódó társadalmi feszültségekhez, a jövedelmi olló tovább-nyílásához vezet a közszolgáltatások gyorsuló leépülése mellett.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány dilettantizmusát jól mutatja a költségvetési politika. Az idei költségvetési törvényt a múlt évben a tavaszi ülésszak végén fogadta el az országgyűlés olyan paraméterekkel, amelyeknek már a beterjesztéskor sem volt realitásuk, mint az 5,2%-os infláció, a 3,5%-os államháztartási hiány, a 4,1%-os gazdasági növekedés vagy a 377,1 forint/euró árfolyam. A múlt év végén veszélyhelyzeti kormányrendelettel módosult a költségvetési törvény, majd váratlanul január elején mégis benyújtották az országgyűlésnek a múlt évben elfogadott költségvetési tv. módosítására irányuló javaslatot, amely sajátos módon, jelentős mértékben átírja a december 29-én – tehát a törvényjavaslat parlamenti benyújtását megelőzően mintegy két héttel korábban – kihirdetett költségvetés előirányzatait. A megoldásra váró problémák sorában a másik kritikus kérdés a vágtató infláció és a magyar fizetőeszköz árfolyamának jelentős leértékelődése. A kormány 2010 óta következetesen képviselte a forint folyamatos leértékelésének politikáját, mint olyan eszközt, amivel növelheti a saját gazdaságpolitikai mozgásterét. A mai 25%-hoz közelítő infláció gyökereit nem a nemzetközi körülményekben, és főleg nem az Ukrajnában zajló háború földrajzi közelségében kell keresni. 2020 januárjában, tehát a járvány kitörése előtt, Magyarországon 4,7% volt a fogyasztói árindex, a tagországok között a legmagasabb, és csaknem háromszorosa az uniós átlagnak. Ugyanígy a forint árfolyamának folyamatos leértékelődése zajlott – a kormány és a jegybank szándékával egyezően – egészen a múlt év tavaszáig. Az utóbbi hónapokban a forint árfolyammozgására csak korlátozottan képes hatással lenni a jegybank: igaz a magyarországi monetáris politika későn reagált a gyorsuló inflációra, így 2022-ben már a környező országokhoz képest a legnagyobb alapkamat-emelést hajtotta végre, mégis a magyar fizetőeszköz értékelődött le a térségben a legnagyobb mértékben.

*

A múlt évben 88 400 gyermek született, 5%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az utóbbi évtizedben ez a legalacsonyabb születésszám. A születési arányszám 9,1‰ volt, 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Évkezdettől 64 100 házasságot kötöttek, számottevően, 11 %-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A házasságkötési arányszám 6,6‰ volt, 0,8 ezrelékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A múlt évben 135 700 halálesetet anyakönyveztek, a magas bázishoz viszonyítva 12,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A halálozási arányszám 14‰ volt, 2 ezrelékponttal alacsonyabb, mint 2021-ben. A halálozási arányszám a pandémia két évét leszámítva az elmúlt 30 évben mért legmagasabb érték. A csecsemőhalálozási arányszám 3,6‰ volt, 0,3 ezrelékponttal nőtt az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A népességszám a természetes fogyás következtében 2022-ben 47 300 fővel csökkent, ami az egy évvel korábbinál 1,5 ezrelékponttal kisebb ütemű, 4,7‰ volt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.