A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

Az Amerikai Egyesült Államok új elnökének megválasztásával megjelent a kiszámíthatatlanság a 2025. évi világgazdasági prognózisokban, ami az elnök hivatalba lépésével új értelmet nyert, valóságos fenyegetést jelent a globális gazdaságra. Három éve tart és súlyosbodik Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja, amelynek további menete változatlanul nehezen prognosztizálható. Az amerikai elnök politikája komoly kihatással lehet a globális gazdaság egészére, az euro-atlanti együttműködés jövőjére, és ezen belül az Európai Unió mozgásterére,
az ukrajnai háború sorsára, a közel-keleti konfliktusra, következményei érinthetik a világkereskedelmet, a globális energiaellátást valamint az energiaárak alakulását. A növekvő geopolitikai konfliktusok hatására az Európai Unió tagországai elhatározták a védelmi ipar gyorsított fejlesztését a már korábban is tervezett gazdasági hatékonyságot növelő intézkedések mellett. Ezek a döntések hatással lehetnek az unió gazdasági növekedésének dinamikájára is. Az eurózóna vezető gazdaságaiban a múlt évben igen szerény volt a növekedés, a német gazdaság pedig nem tudott kitörni a recesszióból, ami rányomja bélyegét az Európai Unió várható gazdasági növekedésére is. A nyersanyag árak, és különösen az energiaárak utóbbi hónapokban bekövetkezett mérséklődése és a várható további alakulása a gazdasági növekedést segíthetik, különösen a fejlődő világban.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg a benyújtott költségvetési törvényjavaslat 3,4%-os növekedéssel számol. Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP-index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi. Az elképzelt választás előtti
osztogatást akadályozza a magas államháztartási hiány: a múlt évi költségvetésben szereplő 2,9%-os GDP-arányos deficitcél irreális volt, a tényleges hiány 5% körül lehet. Hasonlóan alulértékelt az ez évi hiány tervezett 3,7%-os mértéke. A másik komoly probléma az államadósság szintje. A kormány az alaptörvénybe foglalta a bruttó államadósság folyamatos csökkentésének kötelezettségét. 2023. végén a bruttó államadósság a GDP 73,4%-a, 2024 harmadik negyedévének végén 76%-a volt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A kormány a múlt évben három alkalommal összességében közel 100 milliárd forintos konszolidációban részesítette a gyógyító-megelőző ellátás intézményeit a működőképesség legalább minimális szintjének további fenntartásának kényszere miatt. A következmény jól mutatja a kormányzati irányítás teljes dilettantizmusát. A jelentősnek látszó rendkívüli támogatás ellenére az egészségügyi szolgáltatók adósságállománya alig csökkent, azaz a kórházak normál finanszírozása havonta többtízmilliárdos hiányt állít elő. Amíg a reális mértékű finanszírozásra nem szánja rá magát a kormány, addig nincs esély az állami egészségügy elfogadható színvonalú működésére.

Összességében az egészségügyi ágazat tartozásai tették ki a központi költségvetési szervek teljes adósságállományának 83,3%-át. Közülük félmilliárd forintot meghaladó összegű tartozást 51 intézmény görgetett maga előtt. Ezek közül 30 kórház tartozásai meghaladták az egymilliárd forintot, tizennégy kórházé a 2 milliárdot, nyolc kórházé a 3 milliárd forintot, három kórházé a 4 milliárdot, két intézményé pedig a 6 milliárdot is. Az egészségügy eladósodott vidéki intézményei közül 13 többszakmás, megyei központi és oktatókórház, a fővárosban pedig a hasonló profillal működő centrumkórházak és az országos intézetek közül 11 tartozásai haladták meg külön-külön is az egymilliárd forintot.

A hiánygazdálkodás egyre több gyógyító intézmény menedzsmentjét kényszeríti fekvőbeteg osztályok bezárására, a szakorvoshiány pedig egyes szakmák szolgáltatásának felfüggesztésére. (Megjegyzendő, hogy az egészségügyi szolgáltatók tartozása nem tartalmazza a vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma által irányított egyetemi klinikai központok 25 milliárd forintot meghaladó adósságát.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

Inkább csak az abszurditása miatt érdemes megjegyezni, hogy a 2025. évi költségvetés preambuluma a baloldali kormányok költségvetésére hivatkozik: azzal érvel, hogy nominális értékben mennyivel többet fordít a kormány a közszolgáltatásokra, többek között oktatási kiadásokra, az egészségügyi dolgozók bérére a 2010. évinél. A valóság ugyanakkor egészen más. A közszolgáltatásokra, így egészségügyre, oktatásra kevesebb jut a bruttó hazai termék
arányában, mint 15 évvel ezelőtt, és például egészségügyi közkiadásokra a GDP 4,1%-át fordítja a kormány, ami az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb arány (az uniós átlag 7,7%). A közszolgáltatásokon belül a jövő évi költségvetés szerint várhatóan a legnagyobb vesztes a szociális ellátás és a gyermekvédelem, ahonnan folytatódik a források kivonása, és szinte az egyetlen nyertes az élsport, melyre az ideinél reálértékben is többet szán a kormány.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaságpolitika irányítóinak törekvései egyre komolyabban konfrontálódnak a lehetőségekkel, ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció folyamatosan ellentmondásba keveredik a tényekkel. Szárnyaló perspektívák érzékelhetők a kormányzat oldaláról, és nemzetközi elszigetelődés, sőt ellehetetlenülés az európai közösség és a demokratikus berendezkedésű államok irányából. Ennek következményeként a magyar gazdaság 2022 második félévében recesszióba került, és a gazdasági folyamatok a múlt év egészében is zsugorodást eredményeztek. Az idei évre 4%-os növekedést tervezett a kormány erre a dinamikára alapozott költségvetést fogadott el 2023 nyarán az országgyűlés, melynek akkor sem volt semmilyen realitása. Ennek megfelelően a költségvetési törvény már januárra irreálissá vált. A harmadik negyedévben ismét technikai recesszióba került a gazdaság. Jellemző a kormányzati gazdaságpolitika irányítóinak realitásérzékére, hogy a 2022. évi választást követő 9 negyedévből hatban csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Az idei év egészében 0,5% és 1% között bővülhet a GDP, azaz a magyar gazdaság teljesítménye a 2022. évi alatt marad.

A KSH közzétette az idei év tavaszán végrehajtott jövedelmi felvétel adatait, amely a háztartások 2023. évi anyagi helyzetét mutatja be. A vizsgálati eredmények tükrözik azt a sok ellentmondást, amelyek 2010 óta az életszínvonal alakulását befolyásolják. A múlt évben érzékelhetően csökkent a lakosság reáljövedelme, és tovább romlott az egyébként is nehéz körülmények között élő családok helyzete. Azaz a társadalmi különbségek nem csökkentek, hanem több dimenzióban is tovább nőttek. Különösen szomorú, hogy változatlanul veszélyeztetett a gyermekek és a fiatalkorúak jelentős hányada.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Eurostat közzétette a súlyos anyagi és szociális deprivációban élőkre vonatkozó adatokat, melynek alapja az a rendszeres évenkénti vizsgálat, amelyet egységes módszertan alapján végeznek az Európai Unió tagállamaiban a társadalmi rétegződés, a jövedelem-eloszlás, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés vizsgálatára. A most publikált információk a múlt év tavaszán készített statisztikai felvétel alapján készültek 2022. évi jövedelemadatok alapján. Az Eurostat adatközlése azt tükrözi, hogy a magyar népesség igen jelentős hányada, 10,4%-a, azaz több mint egymillió fő él súlyos anyagi és szociális depriváció körülményei között, azaz egymillió ember gyakorlatilag mélyszegénységben él Magyarországon. A közölt adatok szerint az előző évhez képest a mélyszegénységben élők száma 1,3 százalékponttal 125 ezer fővel nőtt. Ez azért is kritikus, mert 2022-ben, az országgyűlési választás évében jelentős osztogatást hajtott végre a kormány, amelyből az adatfelvétel tanúsága alapján a legszegényebb réteg teljesen kimaradt, és a 2023. évi rendkívül magas infláció ennek a milliós létszámú
rétegnek a helyzetét feltehetően tovább rontotta.

Az egységes módszertan következtében a tagországokra vonatkozó adatok összehasonlíthatók. Magyarországon az egyik legmagasabb a mélyszegénységben élők aránya. Ennél rosszabb mutatóval csak Románia (19,8%), Bulgária (18%) és Görögország (13,5) rendelkezett. Az Európai Unió egészében a népesség 6,8%-a élt a nélkülözésnek ezen a szintjén. Ha megvizsgáljuk a Magyarországon mélyszegénységben élők korösszetételét és az érintett családok helyzetét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek és a 18 év alatti fiatalok az átlagos arány másfélszeresével voltak érintettek: 2022-ben a gyermekek és fiatalok 15,1%-a, míg az idősek csaknem egytizede, 9,5%-a kényszerült e körülmények között élni. A kormány családpolitikájának anakronizmusát tükrözi, hogy a gyermekes családok 12,5%-a él mélyszegénységben, ezen belül az egyszülős családok több mint egyötöde, 22,1%-a, és még a kormány által különösen – de az adatok tükrében sajátosan célzottan – támogatott három és több gyermekes családok 17,5%-a is súlyos anyagi és szociális depriváció körülményei között élt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az államháztartás helyzete gyakorlatilag ellehetetlenítette az eddig alkalmazott – egyébként nem túl szerencsés – gazdaságélénkítő kormányzati intézkedéseket. Ennek ellenére a kormány olyan döntéseket hoz, amivel tovább súlyosbítja a helyzetet. Ide tartozik a 800 millió eurós kínai hitel felvétele a – valószínűleg soha meg nem térülő – Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megépítésére, vagy a budapesti repülőteret működtető társaság 80%-os tulajdonrészének megvásárlása 2,5 milliárd euróért. Néhány hónapja – nem publikus feltételekkel – 1 milliárd eurós hitelt vett fel 3 éves lejáratra a kormány Kínától, egyben a magyar kormányfő 1 milliárd eurós hitelt ígért Észak-Macedónia kormányának, három év türelmi idővel rendkívül kedvező kamattal. Mindezt azok után, hogy a múlt évben a magyar állam megvásárolta a Vodafone Magyarország távközlési szolgáltató 49%-át, míg a hatalomhoz
nagyon közel álló 4iG 51%-át. Ez a magáncég úgy szerzett többségi részesedését a Vodafone Magyarországban, hogy 170 milliárdos hitelt vett fel az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól, melyhez a kormány állami kezességvállalást nyújtott. A teljes üzlet 660 milliárd forintért köttetett meg. Azaz a kormány a presztízsvásárlásoktól még a kialakult államháztartási krízishelyzetben sem hajlandó eltekinteni.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány az államháztartás tarthatatlan helyzetét részben belátva eddig – háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormánydöntésekkel – 400 milliárd forintot meghaladó kimenetelű megszorító intézkedésekről határozott. A hivatalos kommunikáció szerint ezek a szigorítások nem érintik a lakosságot, a valóságban azonban ezt az érintett cégek, így a pénzintézetek, kereskedelmi szervezetek és energetikai vállalkozások rendre áthárítják a fogyasztókra, ezek pedig közvetlenül vagy közvetve, többek között az emelkedő infláción keresztül a lakosságot sújtják. Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az államadósság után a múlt évben kifizetett kamat elérte a GDP 4,7%-át, az ez évben fizetendő kamat összege pedig várhatóan a GDP 4,9%- át teszi ki. Ez lényegesen több a 2023. évi egészségügyi közkiadásoknak a GDP 4,4%-át meg nem haladó összegénél, miközben az ez évi költségvetési törvény csupán a GDP 3,6%-át szánja erre a célra. (Az Európai Unió tagállamainak egészségügyi közkiadásokra fordított 7,7%-os átlaga a magyarnak több mint kétszerese.) A magas kamatteher egyik nem elhanyagolható oka a magyar gazdaságpolitika nemzetközi hitelességi deficitje: a befektetésre ajánlott kategória alsó szélén jegyzett, a GDP 75,9%-át kitevő magyar államadósság ellenére a magyar kockázati felár magasabb, mint a GDP 165,5%-át kitevő államadóssággal rendelkező, befektetésre nem ajánlott kategóriában jegyzett görög felár. Ez azért is problematikus, mert az államháztartás jelenlegi helyzetében és az igen szerény gazdasági növekedés következtében a következő években – figyelembe véve a két év múlva esedékes országgyűlési választások közeledtét is – nem várható az államadósság csökkenése, sőt annak lassú emelkedésére kell számítani.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Európai Unió tagállamaitól és a szövetség átlagától való lemaradásunkat jól jellemzi a háztartások egy főre jutó fogyasztása szerinti rangsor: 2023-ban Litvánia egy főre jutó háztartási fogyasztása az uniós átlag 92%-a, Romániáé 89%-a, Szlovéniáé 87%-a, Lengyelországé 86%-a, Csehországé 81 %-a, Horvátországé 78%-a, Észtországé 77%-a, Szlovákiáé 75%-a, Lettországé szintén 75%-a, Bulgáriáé 73%-a, míg Magyarországé 70%-a volt.

2010 óta vizsgálva az uniós centrumhoz - ha a háztartások egy főre jutó fogyasztását vizsgáljuk - akkor Románia 42, Bulgária 29, Litvánia 25, Horvátország 21, Észtország 20, Lettország szintén 20, Lengyelország 18, Csehország 9, Magyarország ugyancsak 9, Szlovénia 7, Szlovákia 2 százalékponttal került közelebb az Európai Unió átlagához.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Mivel a múlt év nyarán elfogadott 2024-re vonatkozó költségvetési törvény – ma már jól láthatóan – irreális adatokra épült, elkerülhetetlenek a további megszorító intézkedések, és nem látszik esély a 2022 közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli, koherencia nélküli gazdaságpolitika megváltozására sem. Az idei évben sem várható tehát érdemi javulás az államháztartás helyzetében. A fokozódó gazdasági és társadalmi feszültségeket, a közszolgáltatások kaotikus állapotát, valamint az adósságszolgálati terhek magas szintjét is számításba véve az államháztartási hiány 1-1,5 százalékpontos csökkentése is komoly konfliktusokat hozhat felszínre. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.