A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Eurostat közzétette a súlyos anyagi és szociális deprivációban élőkre vonatkozó adatokat, melynek alapja az a rendszeres évenkénti vizsgálat, amelyet egységes módszertan alapján végeznek az Európai Unió tagállamaiban a társadalmi rétegződés, a jövedelem-eloszlás, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés vizsgálatára. A most publikált információk a múlt év tavaszán készített statisztikai felvétel alapján készültek 2022. évi jövedelemadatok alapján. Az Eurostat adatközlése azt tükrözi, hogy a magyar népesség igen jelentős hányada, 10,4%-a, azaz több mint egymillió fő él súlyos anyagi és szociális depriváció körülményei között, azaz egymillió ember gyakorlatilag mélyszegénységben él Magyarországon. A közölt adatok szerint az előző évhez képest a mélyszegénységben élők száma 1,3 százalékponttal 125 ezer fővel nőtt. Ez azért is kritikus, mert 2022-ben, az országgyűlési választás évében jelentős osztogatást hajtott végre a kormány, amelyből az adatfelvétel tanúsága alapján a legszegényebb réteg teljesen kimaradt, és a 2023. évi rendkívül magas infláció ennek a milliós létszámú
rétegnek a helyzetét feltehetően tovább rontotta.

Az egységes módszertan következtében a tagországokra vonatkozó adatok összehasonlíthatók. Magyarországon az egyik legmagasabb a mélyszegénységben élők aránya. Ennél rosszabb mutatóval csak Románia (19,8%), Bulgária (18%) és Görögország (13,5) rendelkezett. Az Európai Unió egészében a népesség 6,8%-a élt a nélkülözésnek ezen a szintjén. Ha megvizsgáljuk a Magyarországon mélyszegénységben élők korösszetételét és az érintett családok helyzetét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek és a 18 év alatti fiatalok az átlagos arány másfélszeresével voltak érintettek: 2022-ben a gyermekek és fiatalok 15,1%-a, míg az idősek csaknem egytizede, 9,5%-a kényszerült e körülmények között élni. A kormány családpolitikájának anakronizmusát tükrözi, hogy a gyermekes családok 12,5%-a él mélyszegénységben, ezen belül az egyszülős családok több mint egyötöde, 22,1%-a, és még a kormány által különösen – de az adatok tükrében sajátosan célzottan – támogatott három és több gyermekes családok 17,5%-a is súlyos anyagi és szociális depriváció körülményei között élt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.