A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati gazdaságpolitika következményeként az államháztartási hiány a múlt évben is lényegesen túllépte nem csupán a költségvetési törvényben eredetileg meghatározott 3,9%- os mértéket, hanem a kormány döntésével megemelt 5,2%-os hiánycélt is: a tényleges adat a GDP 6,7%-át tette ki. Miután az Európai Bizottság a pandémia időszakában 2020-ban felfüggesztette az államháztartási deficit korlátjának ellenőrzését, a magyar államháztartási hiány gyors ütemben emelkedett. A lehetőséget kihasználva 2020-ban 7,6%, 2021 -ben 7,2%, 2022-ben 6,2%, míg 2023-ban 6,7% volt az államháztartás GDP-arányos hiánya.

Mivel a múlt év nyarán elfogadott 2024-re vonatkozó költségvetési törvény – ma már jól láthatóan – irreális adatokra épült, ezért elkerülhetetlenek a további megszorító intézkedések, és nem látszik esély a 2022 közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli, koherencia nélküli gazdaságpolitika megváltozására sem. Az idei évben sem várható tehát érdemi javulás az államháztartás helyzetében. Az – eddig még nem módosított – 2024. évi költségvetési törvény 4%-os gazdasági növekedéssel számol. Ezek a tervszámok irreálisak. A reálisan várható legfeljebb 2-2,5%-os gazdasági növekedés mellett és a gazdasági és társadalmi feszültségek fokozódását, a közszolgáltatások kaotikus állapotát, valamint az adósságszolgálati terhek magas szintjét is számításba véve az államháztartási hiány 1-1,5 százalékpontos csökkentése is komoly konfliktusokat hozhat felszínre.

Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az államadósság után a múlt évben kifizetett kamat elérte a GDP 4,7%-át, az ez évben fizetendő kamat összege pedig várhatóan a GDP 4,9%-át teszi ki. Ez pedig lényegesen több a 2023. évi egészségügyi közkiadásoknak a GDP 4,4%-át meg nem haladó összegénél, nem beszélve arról, hogy az ez évi költségvetési törvény csupán a GDP 3,6%-át szánja erre a célra. /Az Európai Unió tagállamainak egészségügyi közkiadásokra fordított átlaga a magyarnak több mint kétszerese./ A magas kamatteher egyik nem elhanyagolható oka a magyar gazdaságpolitika nemzetközi hitelességi deficitje: a befektetésre ajánlott kategória alsó szélén jegyzett magyar államadósság ellenére a magyar kockázati felár magasabb, mint a 165,5%-os államadóssággal rendelkező, befektetési kategória alatt jegyzett görög kockázati felár.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.