A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaság az év közepére kritikus helyzetbe került. A kormány 12 éve folytatott gazdaságpolitikájának veszélyei eddig is nyilvánvalóak voltak, és ezek a kockázatok nyár óta szinte egyidejűleg és egymás hatását erősítve sújtják a társadalmat. A következmények okozói között a legsúlyosabb az Európai Unióval szemben tanúsított egyre konfrontatívabb kormányzati magatartás, amelynek nyomán fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország kisodródik az Európai Unióból, de legalábbis a perifériára kerül. A kormány ennek ellenére nem hagy fel a Brüsszelt hibáztató, sőt vádoló politikájával, az Unió transzparencia és jogállamisági elvárásaival látszólag összhangban lévő engedményekkel próbál eredményt elérni, azaz mielőbb a nélkülözhetetlen forrásokhoz jutni. Ehhez társul az is, hogy a választást megelőző nagymértékű osztogatás következtében az állam gazdasági mozgásterét csökkentő negatív forgatókönyvek szinte egyszerre valósulnak meg; ezek nyomán a gazdaságpolitika irányítása már több hónapja kicsúszott a kormány kezéből. A megoldásra váró problémák sorában az egyik kritikus kérdés a vágtató infláció és a magyar fizetőeszköz árfolyamának jelentős leértékelődése.

A kormány 2010 óta következetesen képviselte a forint folyamatos leértékelésének politikáját, mint olyan eszközt, amivel növelheti a saját gazdaságpolitikai mozgásterét. A mai kétszámjegyű infláció gyökereit nem a nemzetközi körülményekben, és főleg nem az Ukrajnában zajló háború földrajzi közelségében kell keresni. 2020 januárjában, tehát a járvány kitörése előtt, Magyarországon 4,7% volt a fogyasztói árindex, a tagországok között a legmagasabb, és csaknem háromszorosa az uniós átlagnak. Ugyanígy a forint árfolyamának folyamatos leértékelődése zajlott – a kormány és a jegybank szándékával egyezően – egészen ez év tavaszáig. Az utóbbi hónapokban a forint árfolyammozgására már nem képes hatással lenni a jegybank: igaz a magyarországi monetáris politika későn reagált a gyorsuló inflációra, így ez évben már a környező országokhoz képest a legnagyobb alapkamat-emelést hajtotta végre, mégis a magyar fizetőeszköz értékelődött le a térségben a legnagyobb mértékben. Ezzel a piac kimondta, hogy hiteltelennek tartja a jegybank és a kormány gazdaságpolitikáját egyaránt. Ha a kormánynak nem sikerül rövid időn belül stabilizálni a forint helyzetét, és érdemi lépéseket tenni a vágtató infláció csillapítására, akkor bekövetkezhet a magyar gazdaságban a spontán euróizáció, és a gazdasági szereplők széles körében az euró válik a szerződésekben a dedikált fizetőeszközzé.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.