A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány a múlt évi konvergencia programban 2023-ra – minden reális prognózissal szemben – 1,5%-os, 2024-től 4%-os, illetve azt meghaladó évenkénti gazdasági növekedést tervezett. A múlt évi 0,9%-os zsugorodást követően az idei évre 2,5%-ra mérsékelte a tervezett növekedést, ugyanakkor a következő két évre változatlanul 4,1%-os, míg 2027 és 2028 évre 4%-os bővüléssel számol. Mindezt azzal indokolja, hogy ez – a programban foglaltak szerint – megfelel a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemének. A konvergencia program a
jelentős dinamika forrásául többek között a termelékenység várható növekedését jelöli meg, a számok alapján valójában a foglalkoztatás bővülésére, illetve a ledolgozott munkaórák jelentős többletére, azaz továbbra is extenzív növekedésre épít. A munkatermelékenység tavalyi 1,5%- os csökkenését követően a konvergencia programban az idei évre 2%-os, a jövő évtől évenként 3,7-3,8%-os növekedéssel számolnak, miközben az elmúlt 14 év átlagában a termelékenység emelkedése nem érte el az 1%-ot sem. Ennek ellenére a gazdaság hatékonyságának javulására semmilyen érdemi elképzelés nem fogalmazódott meg. A realitást nélkülöző gazdasági dinamika a téves helyzetértékelésből adódik, nevezetesen a kormány különösen sikeresnek tekinti a 2010 óta eltelt időszakot. Ezt részben a statisztikai adatok helytelen csoportosításával, részben a bázis önkényes megválasztásával támasztja alá.

A magyar gazdaság felzárkózási képességének hiánya együtt jár a hazai régiók többségének – uniós régiókhoz viszonyított – fokozódó visszacsúszásával. Az Eurostat nyilvánosságra hozta az Európai Unió 244 régiójának 2022. évi gazdasági teljesítményét tükröző adatokat. A most közölt statisztikai információk vásárlóerő paritáson mutatják be az egyes régiók egy főre jutó bruttó hazai termékének volumenét, és felállítják a régiók rangsorát is. Az Európai Unió népességének csaknem egyharmada, 32%-a 42 olyan régióban élt, ahol az egy főre jutó regionális GDP elérte vagy meghaladta az uniós átlag 125%-át. Ezek közül 17 régióban az egy főre jutó GDP magasabb volt az Európai Unió átlagának másfélszeresénél is. Ugyanakkor 50 régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék nem érte el az uniós átlag kétharmadát, annak 67%-a alatt volt; ezekben a régiókban élt az Európai Unió népességének több mint egyötöde, 21%-a. A nyolc magyarországi régióból öt tartozott ebbe a körbe.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.