A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány dilettantizmusát jól mutatja a költségvetési politika. Az idei költségvetési törvényt a múlt évben a tavaszi ülésszak végén fogadta el az országgyűlés olyan paraméterekkel, amelyeknek már a beterjesztéskor sem volt realitásuk, mint az 5,2%-os infláció, a 3,5%-os államháztartási hiány, a 4,1%-os gazdasági növekedés vagy a 377,1 forint/euró árfolyam. A múlt év végén veszélyhelyzeti kormányrendelettel módosult a költségvetési törvény, majd váratlanul január elején mégis benyújtották az országgyűlésnek a múlt évben elfogadott költségvetési tv. módosítására irányuló javaslatot, amely sajátos módon, jelentős mértékben átírja a december 29-én – tehát a törvényjavaslat parlamenti benyújtását megelőzően mintegy két héttel korábban – kihirdetett költségvetés előirányzatait. A megoldásra váró problémák sorában a másik kritikus kérdés a vágtató infláció és a magyar fizetőeszköz árfolyamának jelentős leértékelődése. A kormány 2010 óta következetesen képviselte a forint folyamatos leértékelésének politikáját, mint olyan eszközt, amivel növelheti a saját gazdaságpolitikai mozgásterét. A mai 25%-hoz közelítő infláció gyökereit nem a nemzetközi körülményekben, és főleg nem az Ukrajnában zajló háború földrajzi közelségében kell keresni. 2020 januárjában, tehát a járvány kitörése előtt, Magyarországon 4,7% volt a fogyasztói árindex, a tagországok között a legmagasabb, és csaknem háromszorosa az uniós átlagnak. Ugyanígy a forint árfolyamának folyamatos leértékelődése zajlott – a kormány és a jegybank szándékával egyezően – egészen a múlt év tavaszáig. Az utóbbi hónapokban a forint árfolyammozgására csak korlátozottan képes hatással lenni a jegybank: igaz a magyarországi monetáris politika későn reagált a gyorsuló inflációra, így 2022-ben már a környező országokhoz képest a legnagyobb alapkamat-emelést hajtotta végre, mégis a magyar fizetőeszköz értékelődött le a térségben a legnagyobb mértékben.

*

A múlt évben 88 400 gyermek született, 5%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az utóbbi évtizedben ez a legalacsonyabb születésszám. A születési arányszám 9,1‰ volt, 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Évkezdettől 64 100 házasságot kötöttek, számottevően, 11 %-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A házasságkötési arányszám 6,6‰ volt, 0,8 ezrelékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A múlt évben 135 700 halálesetet anyakönyveztek, a magas bázishoz viszonyítva 12,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A halálozási arányszám 14‰ volt, 2 ezrelékponttal alacsonyabb, mint 2021-ben. A halálozási arányszám a pandémia két évét leszámítva az elmúlt 30 évben mért legmagasabb érték. A csecsemőhalálozási arányszám 3,6‰ volt, 0,3 ezrelékponttal nőtt az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A népességszám a természetes fogyás következtében 2022-ben 47 300 fővel csökkent, ami az egy évvel korábbinál 1,5 ezrelékponttal kisebb ütemű, 4,7‰ volt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.