A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A pandémia hatására kialakult gazdasági válság következtében inflációs nyomás nehezedik a fejlett országokra, és amennyiben tartóssá válik, megnehezíti a válság leküzdését. Hazánkban a túlfűtött gazdasági növekedés valamint a forintgyengülés következtében már negyedik éve jelen van az árnyomás, amely a fogyasztói árakat a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal a hosszabb ideje stabilan magas maginfláció, valamint az élelmiszerek és a szolgáltatások árának tartósan emelkedő szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak júliusban 9,8%-kal, míg az eurózónában 8,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint számított 14,7%-os magyar infláció júliusban az Európai Unió tagországai között a felső harmadban volt.

Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a júliusi élelmiszerárak 12,8%-kal, az eurózónában 11,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 28,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél, azaz tagállami összevetésben az élelmiszerek és alkoholmentes italok éves uniós árváltozásának több mint kétszerese volt a magyar fogyasztói árak emelkedése.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.