A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A hazai gazdaság számára a legsürgetőbb feladat a lejtmenet megállítása lenne. A gazdaság napjainkban nem képes érdemben növekedni. A múlt évben annak teljesítménye nem érte el a két évvel korábbit sem, és idén sem várható, hogy érdemben meghaladja a három évvel korábbi szintet. A kormány nem hajlandó, és ma már nem is képes érdemi előrelépést hozó intézkedéseket tenni, mert kizárólag hatalmi szempontoknak ad prioritást. Az államháztartás a 2022. évi országgyűlési választás óta olyan helyzetben van, ami nem teszi lehetővé a gazdaság
értelmes élénkítését, hibás szerkezetének korrekcióját. Ennek ellenére a kormány olyan intézkedéseket tesz a jövő évi választáshoz közeledve, melyek tovább rontják az államháztartás helyzetét.

Mindezek következtében az idei év első negyedében mind az előző negyedévvel, mind pedig 2024 azonos időszakával összehasonlítva csökkent a bruttó hazai termék. Tovább zuhant a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye, amely 20%-kal elmaradt az öt évvel korábbi szinttől. Ez év áprilisában – a korábbi évekhez képest – szokatlan módon közel 35 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Eközben az államháztartási deficit az év első harmadában elérte az éves hiánycél 71%-át, és nőtt a bruttó államadósság; az ipari termelés mintegy 10%-kal elmaradt a három évvel korábbitól. Szerencsés esetben a gazdaság ez évi teljesítményét tükröző GDP-index eléri az 1%-ot, az infláció pedig csak kevéssé haladja meg az 5%-ot.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A magyar gazdaság a múlt év végén ugyan formálisan kikerült a technikai recesszióból, de a gazdasági folyamatok 2023. év egészében zsugorodást jelentettek, és a 2024. évi szerény növekedés ellenére is a gazdaság múlt évi teljesítménye a 2022. évi alatt maradt. Az utóbbi években a kormányzati kommunikáció mindig a következő évre ígéri a gazdasági növekedés újraindulását, többnyire minden alap nélkül. Úgy tűnik, nincs ez másként ez évben sem: a miniszterelnök által kilátásba helyezett csodálatos év csak nem akar eljönni, és a nemzetgazdasági miniszternek ismét nem sikerült eltalálnia a gazdasági növekedés előjelét sem: az első negyedévben az előző negyedévhez és a múlt év azonos időszakához mérten is zsugorodott a gazdaság.

A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg a 2025. évi költségvetési törvény 3,4%-os növekedéssel számol. Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi. 

Jellemző, hogy a kormány által az Európai Bizottság számára tavaly decemberben küldött prognózis 1,8%-os GDP növekedéssel számolt, amely a magyar gazdaság jelen állapotának figyelembe vételével nagy valószínűséggel jobban közelíti a reálisan várható értéket; igaz, ezt az adatot a hazai kommunikációban nem említette. A nemzetgazdasági miniszter március utolsó napján ez évre egészen új gazdasági prognózist jelentett be, ugyanakkor a költségvetési törvény ennek megfelelő módosítása elmaradt, mivel azt – a kormány felfogása szerint – nem kell módosítani  (Azaz a kormányzat nemzetgazdasági működésre vonatkozó elképzelései erős koherenciazavart tükröznek.) 

Az éppen aktuális növekedési cél 2,5%. Az MNB a márciusi inflációs jelentésében 1,9 és 2,9% közötti növekedést vár a december folyamán előrevetített 2,6-3,6% helyett, azaz a Monetáris Tanács számít arra, hogy 2% alatti, és nem feltételezi, hogy 3% felett lehet az idei gazdasági növekedés. Az első negyedéves adatok valamint a gazdasági folyamatok tükrében a kormány prognózisa irreális, és a jegybanké is túlzottan optimista. A jelenleg várható növekedés legfeljebb 1,2-1,5%-os GDP indexet jelenthet, lefelé mutató kockázatokkal.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg az elfogadott költségvetési törvény 3,4%-os növekedéssel számol. 

Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP-index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi. Jellemző, hogy a kormány az Európai Bizottság számára decemberben küldött prognózisa 1,8%-os GDP növekedéssel számolt; igaz, ezt az adatot a hazai kommunikációban nem említette. 

A miniszterelnök által kilátásba helyezett repülőrajt az első negyedév végéig tartott. A nemzetgazdasági miniszter március utolsó napján ez évre egészen új gazdasági prognózist jelentett be; igaz a költségvetési törvényt a kormány felfogása szerint ennek ellenére nem kell módosítani. Az éppen aktuális növekedési cél 2,5%. Ez közelebb áll a realitáshoz, mint az eredeti 3,4%, de még mindig jelentős lefelé mutató kockázatokat rejt magába.

Az MNB a márciusi inflációs jelentésében 1,9 és 2,9% közötti növekedést vár a decemberi 2,6-3,6% helyett, azaz a Monetáris Tanács számít arra, hogy 2% alatt, de nem feltételezi, hogy 3% felett lehet az idei gazdasági növekedés. A magyar gazdaság ez évi kilátásait természetesen komolyan befolyásolja a világgazdaságban tapasztalható, növekvő bizonytalanság, az amerikai elnök rögtönzéseinek nehezen felmérhető hatása, így a kialakuló vámháború. 

Ennél is nagyobb kockázatot jelent azonban a kormány választás előtti osztogatásának a szokásosnál is nehezebben becsülhető folyamata és annak következményei. A miniszterelnök láthatóan érzékeli, hogy az amerikai elnök egyik oldalról kiszámíthatatlan, más oldalról nagyon is kiszámítható politikája hátrányos a magyar gazdaságra, ugyanakkor megnöveli a magyar kormány mozgásterét a demokrácia elleni fellépésben.

A miniszterelnök számára ez a lehetőség pedig fontosabb az előbbi hátránynál. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

Az Amerikai Egyesült Államok új elnökének megválasztásával megjelent a kiszámíthatatlanság a 2025. évi világgazdasági prognózisokban, ami az elnök hivatalba lépésével új értelmet nyert, valóságos fenyegetést jelent a globális gazdaságra. Három éve tart és súlyosbodik Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja, amelynek további menete változatlanul nehezen prognosztizálható. Az amerikai elnök politikája komoly kihatással lehet a globális gazdaság egészére, az euro-atlanti együttműködés jövőjére, és ezen belül az Európai Unió mozgásterére,
az ukrajnai háború sorsára, a közel-keleti konfliktusra, következményei érinthetik a világkereskedelmet, a globális energiaellátást valamint az energiaárak alakulását. A növekvő geopolitikai konfliktusok hatására az Európai Unió tagországai elhatározták a védelmi ipar gyorsított fejlesztését a már korábban is tervezett gazdasági hatékonyságot növelő intézkedések mellett. Ezek a döntések hatással lehetnek az unió gazdasági növekedésének dinamikájára is. Az eurózóna vezető gazdaságaiban a múlt évben igen szerény volt a növekedés, a német gazdaság pedig nem tudott kitörni a recesszióból, ami rányomja bélyegét az Európai Unió várható gazdasági növekedésére is. A nyersanyag árak, és különösen az energiaárak utóbbi hónapokban bekövetkezett mérséklődése és a várható további alakulása a gazdasági növekedést segíthetik, különösen a fejlődő világban.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg a benyújtott költségvetési törvényjavaslat 3,4%-os növekedéssel számol. Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP-index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi. Az elképzelt választás előtti
osztogatást akadályozza a magas államháztartási hiány: a múlt évi költségvetésben szereplő 2,9%-os GDP-arányos deficitcél irreális volt, a tényleges hiány 5% körül lehet. Hasonlóan alulértékelt az ez évi hiány tervezett 3,7%-os mértéke. A másik komoly probléma az államadósság szintje. A kormány az alaptörvénybe foglalta a bruttó államadósság folyamatos csökkentésének kötelezettségét. 2023. végén a bruttó államadósság a GDP 73,4%-a, 2024 harmadik negyedévének végén 76%-a volt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A kormány a múlt évben három alkalommal összességében közel 100 milliárd forintos konszolidációban részesítette a gyógyító-megelőző ellátás intézményeit a működőképesség legalább minimális szintjének további fenntartásának kényszere miatt. A következmény jól mutatja a kormányzati irányítás teljes dilettantizmusát. A jelentősnek látszó rendkívüli támogatás ellenére az egészségügyi szolgáltatók adósságállománya alig csökkent, azaz a kórházak normál finanszírozása havonta többtízmilliárdos hiányt állít elő. Amíg a reális mértékű finanszírozásra nem szánja rá magát a kormány, addig nincs esély az állami egészségügy elfogadható színvonalú működésére.

Összességében az egészségügyi ágazat tartozásai tették ki a központi költségvetési szervek teljes adósságállományának 83,3%-át. Közülük félmilliárd forintot meghaladó összegű tartozást 51 intézmény görgetett maga előtt. Ezek közül 30 kórház tartozásai meghaladták az egymilliárd forintot, tizennégy kórházé a 2 milliárdot, nyolc kórházé a 3 milliárd forintot, három kórházé a 4 milliárdot, két intézményé pedig a 6 milliárdot is. Az egészségügy eladósodott vidéki intézményei közül 13 többszakmás, megyei központi és oktatókórház, a fővárosban pedig a hasonló profillal működő centrumkórházak és az országos intézetek közül 11 tartozásai haladták meg külön-külön is az egymilliárd forintot.

A hiánygazdálkodás egyre több gyógyító intézmény menedzsmentjét kényszeríti fekvőbeteg osztályok bezárására, a szakorvoshiány pedig egyes szakmák szolgáltatásának felfüggesztésére. (Megjegyzendő, hogy az egészségügyi szolgáltatók tartozása nem tartalmazza a vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma által irányított egyetemi klinikai központok 25 milliárd forintot meghaladó adósságát.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

Inkább csak az abszurditása miatt érdemes megjegyezni, hogy a 2025. évi költségvetés preambuluma a baloldali kormányok költségvetésére hivatkozik: azzal érvel, hogy nominális értékben mennyivel többet fordít a kormány a közszolgáltatásokra, többek között oktatási kiadásokra, az egészségügyi dolgozók bérére a 2010. évinél. A valóság ugyanakkor egészen más. A közszolgáltatásokra, így egészségügyre, oktatásra kevesebb jut a bruttó hazai termék
arányában, mint 15 évvel ezelőtt, és például egészségügyi közkiadásokra a GDP 4,1%-át fordítja a kormány, ami az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb arány (az uniós átlag 7,7%). A közszolgáltatásokon belül a jövő évi költségvetés szerint várhatóan a legnagyobb vesztes a szociális ellátás és a gyermekvédelem, ahonnan folytatódik a források kivonása, és szinte az egyetlen nyertes az élsport, melyre az ideinél reálértékben is többet szán a kormány.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaságpolitika irányítóinak törekvései egyre komolyabban konfrontálódnak a lehetőségekkel, ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció folyamatosan ellentmondásba keveredik a tényekkel. Szárnyaló perspektívák érzékelhetők a kormányzat oldaláról, és nemzetközi elszigetelődés, sőt ellehetetlenülés az európai közösség és a demokratikus berendezkedésű államok irányából. Ennek következményeként a magyar gazdaság 2022 második félévében recesszióba került, és a gazdasági folyamatok a múlt év egészében is zsugorodást eredményeztek. Az idei évre 4%-os növekedést tervezett a kormány erre a dinamikára alapozott költségvetést fogadott el 2023 nyarán az országgyűlés, melynek akkor sem volt semmilyen realitása. Ennek megfelelően a költségvetési törvény már januárra irreálissá vált. A harmadik negyedévben ismét technikai recesszióba került a gazdaság. Jellemző a kormányzati gazdaságpolitika irányítóinak realitásérzékére, hogy a 2022. évi választást követő 9 negyedévből hatban csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Az idei év egészében 0,5% és 1% között bővülhet a GDP, azaz a magyar gazdaság teljesítménye a 2022. évi alatt marad.

A KSH közzétette az idei év tavaszán végrehajtott jövedelmi felvétel adatait, amely a háztartások 2023. évi anyagi helyzetét mutatja be. A vizsgálati eredmények tükrözik azt a sok ellentmondást, amelyek 2010 óta az életszínvonal alakulását befolyásolják. A múlt évben érzékelhetően csökkent a lakosság reáljövedelme, és tovább romlott az egyébként is nehéz körülmények között élő családok helyzete. Azaz a társadalmi különbségek nem csökkentek, hanem több dimenzióban is tovább nőttek. Különösen szomorú, hogy változatlanul veszélyeztetett a gyermekek és a fiatalkorúak jelentős hányada.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Eurostat közzétette a súlyos anyagi és szociális deprivációban élőkre vonatkozó adatokat, melynek alapja az a rendszeres évenkénti vizsgálat, amelyet egységes módszertan alapján végeznek az Európai Unió tagállamaiban a társadalmi rétegződés, a jövedelem-eloszlás, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés vizsgálatára. A most publikált információk a múlt év tavaszán készített statisztikai felvétel alapján készültek 2022. évi jövedelemadatok alapján. Az Eurostat adatközlése azt tükrözi, hogy a magyar népesség igen jelentős hányada, 10,4%-a, azaz több mint egymillió fő él súlyos anyagi és szociális depriváció körülményei között, azaz egymillió ember gyakorlatilag mélyszegénységben él Magyarországon. A közölt adatok szerint az előző évhez képest a mélyszegénységben élők száma 1,3 százalékponttal 125 ezer fővel nőtt. Ez azért is kritikus, mert 2022-ben, az országgyűlési választás évében jelentős osztogatást hajtott végre a kormány, amelyből az adatfelvétel tanúsága alapján a legszegényebb réteg teljesen kimaradt, és a 2023. évi rendkívül magas infláció ennek a milliós létszámú
rétegnek a helyzetét feltehetően tovább rontotta.

Az egységes módszertan következtében a tagországokra vonatkozó adatok összehasonlíthatók. Magyarországon az egyik legmagasabb a mélyszegénységben élők aránya. Ennél rosszabb mutatóval csak Románia (19,8%), Bulgária (18%) és Görögország (13,5) rendelkezett. Az Európai Unió egészében a népesség 6,8%-a élt a nélkülözésnek ezen a szintjén. Ha megvizsgáljuk a Magyarországon mélyszegénységben élők korösszetételét és az érintett családok helyzetét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek és a 18 év alatti fiatalok az átlagos arány másfélszeresével voltak érintettek: 2022-ben a gyermekek és fiatalok 15,1%-a, míg az idősek csaknem egytizede, 9,5%-a kényszerült e körülmények között élni. A kormány családpolitikájának anakronizmusát tükrözi, hogy a gyermekes családok 12,5%-a él mélyszegénységben, ezen belül az egyszülős családok több mint egyötöde, 22,1%-a, és még a kormány által különösen – de az adatok tükrében sajátosan célzottan – támogatott három és több gyermekes családok 17,5%-a is súlyos anyagi és szociális depriváció körülményei között élt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az államháztartás helyzete gyakorlatilag ellehetetlenítette az eddig alkalmazott – egyébként nem túl szerencsés – gazdaságélénkítő kormányzati intézkedéseket. Ennek ellenére a kormány olyan döntéseket hoz, amivel tovább súlyosbítja a helyzetet. Ide tartozik a 800 millió eurós kínai hitel felvétele a – valószínűleg soha meg nem térülő – Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megépítésére, vagy a budapesti repülőteret működtető társaság 80%-os tulajdonrészének megvásárlása 2,5 milliárd euróért. Néhány hónapja – nem publikus feltételekkel – 1 milliárd eurós hitelt vett fel 3 éves lejáratra a kormány Kínától, egyben a magyar kormányfő 1 milliárd eurós hitelt ígért Észak-Macedónia kormányának, három év türelmi idővel rendkívül kedvező kamattal. Mindezt azok után, hogy a múlt évben a magyar állam megvásárolta a Vodafone Magyarország távközlési szolgáltató 49%-át, míg a hatalomhoz
nagyon közel álló 4iG 51%-át. Ez a magáncég úgy szerzett többségi részesedését a Vodafone Magyarországban, hogy 170 milliárdos hitelt vett fel az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól, melyhez a kormány állami kezességvállalást nyújtott. A teljes üzlet 660 milliárd forintért köttetett meg. Azaz a kormány a presztízsvásárlásoktól még a kialakult államháztartási krízishelyzetben sem hajlandó eltekinteni.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.