A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A lakásépítési tevékenység hosszú ideig mélyponton volt, majd 2017-ben érzékelhető mértékű növekedés kezdődött, ami 2021-ben megtorpant: 19 900 új lakás épült, 29,5%-kal kevesebb, míg 2022-ben 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A múlt évben ismét visszaesés következett be: 18 600 új lakás épült, – az alacsony bázishoz képest is – 9,2%-kal kevesebb, mint az előző évben. Ezen belül Budapesten 3,8%-kal, a megyeszékhelyeken 28,7%-kal, a többi városban 2%-kal, a községekben 8,5%-kal kevesebb új lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. A múlt évben 21 500 építési engedélyt adtak ki, illetve bejelentést fogadtak az illetékes hatóságok, számottevően, 38,6%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján a fővárosban 40,6%-kal, a megyeszékhelyeken 28,2%-kal, a többi városban 37,2%-kal, a községekben 43,4%-kal kevesebb lakás építése kezdődhetett meg, mint egy évvel korábban. Az új lakások 45,6%-a családi házban, 44,6%-a többszintes, többlakásos épületben épült fel. A családi házakban újonnan épített lakások aránya 3,4 százalékponttal csökkent, a többlakásos épületekben létesítetteké 5,6 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 94,1 m2 volt, 2 m2-rel kisebb, mint az előző évben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.


A fogyasztói árak decemberben 0,3%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és még mindig jelentősen, 5,3%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A múlt évben 17,6%-kal, az utóbbi két évben összességében 34,7%-kal nőttek a fogyasztói árak. A magyar inflációs adatok a számbavétel bizonytalansága miatt a szokásosnál sokkal kevésbé megbízhatóak.
*
Döbbenetes tény, hogy az államadósság után ez évben fizetendő kamatok meghaladják az egészségügyi közkiadások teljes összegét. Mivel a múlt év nyarán elfogadott idei költségvetési törvény – ma már jól láthatóan – irreális adatokra épült, ezért elkerülhetetlenek a további megszorító intézkedések, és nem látszik esély a 2022 közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli, koherencia nélküli gazdaságpolitika megváltozására sem. Az idei évben sem várható érdemi javulás az államháztartás helyzetében. Az – eddig még nem módosított – 2024. évi költségvetési törvény 4%-os gazdasági növekedéssel és 2,9%-os államháztartási hiánnyal számol. Ezek a tervszámok irreálisak. A várható 2-2,5%-os gazdasági növekedés mellett és a gazdasági és társadalmi feszültségek fokozódását, a közszolgáltatások kaotikus állapotát valamint az adósságszolgálati terhek magas szintjét is számításba véve az államháztartási hiány 1-1,5 százalékpontos csökkentése is komoly konfliktusokat hozhat felszínre. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati gazdaságpolitika következményeként az államháztartási hiány a múlt évben is lényegesen túllépte nem csupán a költségvetési törvényben eredetileg meghatározott 3,9%-os mértéket, hanem a kormány döntésével megemelt 5,2%-os hiánycélt is, és közelített a GDP 6%- ához. Mivel a múlt év nyarán elfogadott idei költségvetési törvény – ma már jól láthatóan – irreális adatokra épült, ezért elkerülhetetlenek a további megszorító intézkedések, és nem látszik esély a 2022 közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli, koherencia nélküli gazdaságpolitika megváltozására. A megszorítások politikájának szomorú bizonyítéka az Eurostat alább részleteiben is olvasható jelentése a tagországok gazdasági teljesítményének, a háztartások fogyasztásának 2022. évi helyzetéről.

Az Eurostat adatai nem csupán azt mutatják, hogy Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, hanem azt is, hogy Bulgária életszínvonala olyan mértékben megközelítette a magyar fogyasztás szintjét, hogy gyökeres társadalompolitikai váltás nélkül két éven belül az Európai Unió legszegényebb országa leszünk. Ez sajátos módon a kormány gazdaságpolitikájának célirányosságát is mutatja olyan értelemben, hogy a 2022. évi választások előtti 10 hónapban történt mintegy 4 ezermilliárd forint értékű pénzosztást a választási év végére a kiugróan magas inflációval és a drasztikus megszorításokkal sikerült a lakosságtól visszavenni.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Európai Unióban a fogyasztói árak októberben 3,6%-kal, míg az eurózónában 2,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint – a magyar KSH által – számított 9,6%-os magyar infláció az Európai Unió tagországai között kiemelkedően a legmagasabb, több mint két és félszerese az uniós átlagnak és közel három és félszerese az eurózóna átlagának.

A fogyasztói árindex számításának és az ennek alapján közölt adatok megbízhatóságát az utóbbi évben alkalmazott módszertan erősen kétségessé teszi. 2022 júliusban a kormány jelentősen felemelte a vezetékes gáz és az elektromos áram árát, a fogyasztáshoz kötötten /”rezsicsökkentés csökkentése”/. A KSH akkor kiadott egy meglehetősen bonyolult közleményt arról, miként veszi figyelembe az általános árindex számításánál a két energiahordozóra számított árindexet. A választott módszertan szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát annak megfelelően határozzák meg, hogy a lakosság milyen arányban fogyasztott az olcsóbb és a drágább termékből. Azaz a lakossági fogyasztás csökkenését árcsökkenésként veszik figyelembe. Az árindex általánosan alkalmazott módszertana szerint az árindex számításának lényege, hogy a bázisidőszaki vagy a tárgyidőszaki fogyasztás alapján rögzített súlyokat változatlannak tekintjük /ugyanígy a volumenindex számításnál az árakat tekintjük változatlannak/. Ha mindkét tényezőt, azaz az árakat és a fogyasztott mennyiséget /tehát a volument is/ az aktuális időszak adatainak megfelelően vesszük figyelembe akkor az értékindexet kapjuk. A KSH a vezetékes gáz és az elektromos energia esetében ezt az utóbbi számítást alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy amikor a hivatal meghatározza a 988 termék és szolgáltatás /reprezentánsok/ árváltozásának megfigyelése alapján a fogyasztói árindexet, akkor ez valójában úgy történik, hogy 986 reprezentáns árindexét és 2 termék értékindexét egybegyúrják. Ennek jelentős hatása van az árindexre: a KSH közlése szerint a vezetékes gáz ára a múlt év októberéhez képest 33,5%-kal, míg az áramé 3,4%-kal csökkent; mivel a gáz súlya a fogyasztásban 3%, az elektromos energiáé 2,5%, ezért az októberi infláció a közöltnél 1,1 százalékponttal magasabb.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaság tartós recesszióba került, amely a múlt év közepe óta tart: egymást követő négy negyedévben csökkent a GDP, és nem zárható ki a gazdasági teljesítmény további csökkenése a harmadik negyedévben sem, legalábbis az előző év azonos negyedévéhez mérten. A gazdasági folyamatok alapján az idei év egészében sem kerülhető el a gazdaság zsugorodása, és gyökeres gazdaságpolitikai fordulat nélkül nem várható a kormány által ígért 4%-os gazdasági növekedés a jövő évben sem.


A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Változatlanul kritikus folyamatok dominálnak a világgazdaságban. Az első félévi adatok vegyes képet mutatnak: a globális gazdaság bővülése ebben az évben 3% körül lehet, azaz alatta marad a múlt évi 3,5%-nak, és ezen belül a fejlett országok várható teljesítménye a múlt évinek alig több mint a fele, 1,5% lehet; ugyanakkor a recesszió korábban prognosztizált kockázata az országcsoport egészére nézve nem következik be. Több mint másfél éve tart és súlyosbodik Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja, és ezen felül jelentős geopolitikai feszültségek jelentek meg más térségekben is. Az országok többsége továbbra is küzd az infláció letörésével. Az árnyomás csökkent ugyan, de a maginfláció makacsul tartja magát, ami arra utal, hogy a következő években aligha tér vissza az elmúlt évtizedre jellemző alacsony fogyasztói árindex. A fejlett világban a jegybankok várhatóan nem engednek a
szigorból, amihez társul a fiskális politika következetes magatartása az államháztartási hiány leszorítása érdekében. Ezek a tényezők erős hatást gyakorolnak a fogyasztásra, a beruházásokra, a külkereskedelmi forgalomra, és ezáltal a növekedési kilátásokra.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaság napjainkra a 2008. évi világválságot követő szintre süllyedt. A kormány 13 éve folytatott gazdaságpolitikájának veszélyei eddig is nyilvánvalóak voltak, és ezek a kockázatok a múlt évi országgyűlési választásokat követően szinte egyidejűleg és egymás hatását erősítve sújtják a társadalmat. A következmények okozói között a legsúlyosabb az Európai Unióval szemben tanúsított egyre konfrontatívabb kormányzati magatartás, amelynek nyomán fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország kisodródik az Európai Unióból, de legalábbis a perifériára kerül. A kormány ennek ellenére nem hagy fel a Brüsszelt hibáztató, sőt vádoló politikájával, az Unió transzparencia és jogállamisági elvárásaival látszólag összhangban lévő engedményekkel próbál eredményt elérni, azaz mielőbb a nélkülözhetetlen forrásokhoz jutni. Ehhez társul az is, hogy a 2022. évi választást megelőző nagymértékű osztogatás következtében az állam gazdasági mozgásterét csökkentő negatív forgatókönyvek szinte egyszerre valósulnak meg; ezek nyomán a gazdaságpolitika irányítása a múlt év közepén kicsúszott a kormány kezéből. A kormány dilettantizmusát jól mutatja a költségvetési politika. Az idei költségvetési törvényt a múlt évben a tavaszi ülésszak végén fogadta el az országgyűlés olyan paraméterekkel, amelyeknek már a beterjesztéskor sem volt realitásuk, mint az 5,2%-os infláció, a 3,5%-os államháztartási hiány, a 4,1%-os gazdasági növekedés. A múlt év végén veszélyhelyzeti kormányrendelettel módosult a költségvetési törvény, majd váratlanul január elején mégis benyújtották az országgyűlésnek a múlt évben elfogadott költségvetési tv. módosítására irányuló javaslatot, amely sajátos módon, jelentős mértékben átírta a december 29-én – tehát a törvényjavaslat parlamenti benyújtását megelőzően mintegy két héttel korábban – kihirdetett rendeleti költségvetés előirányzatait. Jellemző a kormány hozzáállására, hogy az országgyűlés közvetlenül húsvét előtt fogadta el az úgymond végleges idei költségvetést, és pünkösd után pedig beterjesztette a jövő évi költségvetési törvényt.

Mindkét év költségvetése teljes egészében légvárakra épül. Mivel az idei költségvetés is nagyon távol áll a realitásoktól, az erre a bázisra alapozó jövő évi gazdaságpolitika a fogyasztás csökkenését, az életszínvonal további esését eredményezi. Az uniós forrásokat egyre nehezebben nélkülözi a gazdaság és az államháztartás. Láthatóan nem csökken a konfliktus a kormány és a jegybank között, megnehezítve a válságból való kilábalás esélyét. A jövő évi költségvetés szinte egyetlen nyertese a honvédelem, és nyilvánvalóan bizonyos kitüntetett hadiipari beszállítók. A már jelenleg is a működőképesség határán lévő egészségügyre még kevesebb forrás jut, miként a családtámogatásokat is megnyirbáljak. Az extraprofit-adónak elnevezett ágazati különadók egy részét jövő évben is fenntartják, így a kiskereskedelemben és a gyógyszergyártásban, ami az előbbinél magas szinten beragadó élelmiszerárakat, az utóbbinál gyógyszerhiányt okozhat. A továbbra is magas szinten tervezett gazdasági támogatások konzerválják a magyar ipar alacsony hatékonyságát, a kormányzati törekvések továbbra is piactorzító hatásúak, egyre több konfliktust okozva a nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban.

 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati gazdaságpolitika eredményeként a múlt évben súlyos ikerdeficit alakult ki: magas volt az államháztartási hiány, negatív volt a külkereskedelmi és a fizetési mérleg  egyaránt. A folyó fizetési mérleg ez évben – az energiaárak csökkenésével – lényegesen javult,  az államháztartási hiány ugyanakkor ez évben is lényegesen túllépi a költségvetési törvényben  meghatározott 3,9%-os mértéket. Ezért elkerülhetetlenek még ebben az évben további  megszorító intézkedések /természetesen ezzel ellentétes kormányzati kommunikációval,  esetleg az Európai Bizottság szándékos megtorló intézkedéseire hivatkozva/. A magyar infláció változatlanul a legmagasabb az Európai Unióban, és a forint árfolyamát csak  a kiemelkedően magas, 18%-os irányadó kamattal tudta időlegesen stabilizálni a jegybank. Ahogy a Monetáris Tanács elkezdte fokozatosan csökkenteni az irányadó kamatot, ismét  megindult a forint gyengülése. Ebben a folyamatban a kamat csökkentésen túl elsődleges  szerepe a jegybank hitelességi deficitjének, a háttérben pedig a magyar gazdaságpolitika totális  csődjének van. Az idei év komoly kihívása a magas adósságszolgálat, amely megközelíti a  GDP 4%-át. 2023-ban nem lesz elkerülhető a reálkeresetek és a reáljövedelmek érzékelhető  csökkenése, miként nincs reális esély a közszféra foglalkoztatási gondjainak mérséklődésére. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene áprilisban 37,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól; ezen belül az épületek építésére irányulóké 33%-kal, az egyéb építmények létrehozását célzóké 42,3%-kal csökkent. Az ágazat teljes szerződésállománya a harmadik hónap végén 27,5%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül az épületek építésére irányulóké 4,3%-kal, az egyéb építményeket célzóké 41,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
*
Az év első öt hónapjában 34 600 gyermek született, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 2,2%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 8,7‰ volt, 0,2 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Évkezdettől 12 500 házasságot kötöttek, számottevően, 32,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A házasságkötési arányszám 3,8‰ volt, 1,8 ezrelékponttal maradt el az egy évvel korábbitól.

*
A Belügyminisztérium adatközlése szerint az év első öt hónapjában 68 400 bűncselekményt regisztráltak, jelentősen, 16,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Évkezdettől 65 800 elkövetést regisztrált a bűnügyi statisztika, számottevően, 24,8%-kal többet, mint egy évvel korábban.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A magyar gazdaság súlyos válságba került. A gazdaság a múlt év második felében technikai recesszióba jutott, és ebben az idei első negyedév sem hozott változást. Az idei év egészében is csak a körülmények nagyon szerencsés alakulásával kerülhető el a gazdaság további zsugorodása. Mégsem ez a magyar gazdaság legnagyobb problémája; ennél sokkal súlyosabb gond a strukturális válság. A gazdaság szerkezete az utóbbi 12 évben a lecsúszást determináló irányba halad: a munkaalapú társadalomként meghirdetett politika következményei egyre jobban látszanak a csekély hozzáadott értéket képviselő, alacsony képzettséget igénylő, alacsony bérű munkavállalókkal működő, nagy energiaigényű ipari üzemek térnyerésével. A kormány nem képes és nem hajlandó belátni, hogy a tudásalapú társadalom lehet a lecsúszás megállításának és a felzárkózáshoz történő visszatérésnek az útja.
A konkrét adatokat illetően 2020-ban – a KSH korrigált adatai szerint – 4,5%-kal csökkent a GDP, míg a következő évben a bruttó hazai termék volumene 7,2%-kal emelkedett. A 2021. évi gazdasági teljesítmény 2,4%-kal haladta meg a két évvel korábbit. 2022 első negyedévében a bruttó hazai termék – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 1,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és – az alacsony bázishoz képest – 8%-kal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A második negyedévben a GDP 0,6%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 6,2%-kal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévben következett be a fordulat: a bruttó hazai termék 0,8%-kal zsugorodott az előző negyedévhez, és 3,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A negyedik negyedévben a bruttó hazai termék volumene 0,6%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 0,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A múlt évben az első fél évben regisztrált bővülés következtében még 4,6%-kal nőtt a GDP volumene. Azaz a választás előtti rendkívüli módon erőltetett növekedés, ezen belül a fogyasztás jelentős bővülésének hatására számottevően nőtt a bruttó hazai termék, amit a második fél évben szükségszerűen technikai recesszió követett. (...) A magyar gazdaság napjainkra a 2008. évi világválságot követő szintre süllyedt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

 

 

 

süti beállítások módosítása