A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A fogyasztói árak nem a kormány prognózisának megfelelően alakulnak. Ezen belül is rendkívül magas az élelmiszerek inflációja. Az már most is megállapítható, hogy a költségvetésben szereplő 3,2%-os ez évre prognosztizált inflációs mérték erősen alábecsült; ez már a meghatározásakor is gyökeresen eltért a szakmai alapon készített prognózisoktól. A kormány a kommunikációjában ugyan 4,5%-ra, majd 4,7%-ra emelte a várható árindexet, de a gazdaság jelen helyzetében csekély annak realitása, hogy ez a szint tartható. Feltehetően ennél magasabb lesz az idei éves inflációs mutató.

A kormány a piacgazdaságban szokatlan módon az élelmiszerláncokat okolja az elszabadult élelmiszerárak miatt. A tények ezt a megközelítést nem támasztják alá, a rögtönzött kormányzati intézkedések, a széles termékkörre bevezetett árrés-maximum rövid időn belül komoly zavarokat okozhat az élelmiszerek kereskedelmi forgalmában. A júniusi adatokat vizsgálva a mezőgazdasági termelői árak 18,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanebben az időszakban az élelmiszeripari termelői árak 7,1%-kal, míg az élelmiszerek fogyasztói ára 6,2%-kal nőtt. Azaz az élelmiszer infláció mérséklésére nem az árrés korlátozása a megfelelő megoldás, hanem például a kiskereskedelmi forgalom döntő hányadára kivetett 4,5%-os különadó eltörlése.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A 2022. évi országgyűlési választások előtti költekezés szükségszerű következményeként súlyos megszorításokra került sor, melynek következtében a lakosság reáljövedelme számottevően csökkent; a népesség egyharmadának a jövedelme a múlt évben nem érte el a két évvel korábbit, a szegénységi küszöb körüli vagy az alatti jövedelemből kénytelen megélni. Ennél is aggasztóbb, hogy közel egymillióan mélyszegénységben élnek. A megszorító gazdaságpolitika következményeként elszabadult az infláció, a kormány kizárólag látszatintézkedésekkel küzd az áremelkedéssel, különösen a magas élelmiszerárakkal, a béremelések erőltetésével felgyorsítja a bér-ár spirált.

Mindezek következtében az idei első félévben csökkent a bruttó hazai termék. Tovább zuhant a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye, amely 20%-kal elmaradt az öt évvel korábbi szinttől. A második negyedévben – az egy évvel korábbihoz képest – szokatlan módon 49 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Eközben az államháztartási deficit az első félév végére meghaladta az éves hiánycél kétharmadát, és nőtt a bruttó államadósság; az ipari termelés mintegy 10%-kal elmaradt a három évvel korábbitól. Szerencsés esetben a gazdaság ez évi teljesítményét tükröző GDP-index eléri a 0,5%-ot, az infláció pedig csak kevéssé haladja meg az 5%-ot.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A múlt évben történelmi mélypontra süllyedt a születések száma, és a tíz évvel ezelőtti szint alá esett a teljes termékenységi arányszám (77 500 és 1,38). Az idei év első öt hónapjában 29 ezer gyermek született, – a rendkívül alacsony bázishoz képest is – számottevően, 9%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 7,4‰ volt, 0,6 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A teljes termékenységi arányszám 1,27 volt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A hazai gazdaság számára a legsürgetőbb feladat a lejtmenet megállítása lenne. A gazdaság napjainkban nem képes érdemben növekedni. A múlt évben annak teljesítménye nem érte el a két évvel korábbit sem, és idén sem várható, hogy érdemben meghaladja a három évvel korábbi szintet. A kormány nem hajlandó, és ma már nem is képes érdemi előrelépést hozó intézkedéseket tenni, mert kizárólag hatalmi szempontoknak ad prioritást. Az államháztartás a 2022. évi országgyűlési választás óta olyan helyzetben van, ami nem teszi lehetővé a gazdaság
értelmes élénkítését, hibás szerkezetének korrekcióját. Ennek ellenére a kormány olyan intézkedéseket tesz a jövő évi választáshoz közeledve, melyek tovább rontják az államháztartás helyzetét.

Mindezek következtében az idei év első negyedében mind az előző negyedévvel, mind pedig 2024 azonos időszakával összehasonlítva csökkent a bruttó hazai termék. Tovább zuhant a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye, amely 20%-kal elmaradt az öt évvel korábbi szinttől. Ez év áprilisában – a korábbi évekhez képest – szokatlan módon közel 35 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Eközben az államháztartási deficit az év első harmadában elérte az éves hiánycél 71%-át, és nőtt a bruttó államadósság; az ipari termelés mintegy 10%-kal elmaradt a három évvel korábbitól. Szerencsés esetben a gazdaság ez évi teljesítményét tükröző GDP-index eléri az 1%-ot, az infláció pedig csak kevéssé haladja meg az 5%-ot.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A magyar gazdaság a múlt év végén ugyan formálisan kikerült a technikai recesszióból, de a gazdasági folyamatok 2023. év egészében zsugorodást jelentettek, és a 2024. évi szerény növekedés ellenére is a gazdaság múlt évi teljesítménye a 2022. évi alatt maradt. Az utóbbi években a kormányzati kommunikáció mindig a következő évre ígéri a gazdasági növekedés újraindulását, többnyire minden alap nélkül. Úgy tűnik, nincs ez másként ez évben sem: a miniszterelnök által kilátásba helyezett csodálatos év csak nem akar eljönni, és a nemzetgazdasági miniszternek ismét nem sikerült eltalálnia a gazdasági növekedés előjelét sem: az első negyedévben az előző negyedévhez és a múlt év azonos időszakához mérten is zsugorodott a gazdaság.

A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg a 2025. évi költségvetési törvény 3,4%-os növekedéssel számol. Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi. 

Jellemző, hogy a kormány által az Európai Bizottság számára tavaly decemberben küldött prognózis 1,8%-os GDP növekedéssel számolt, amely a magyar gazdaság jelen állapotának figyelembe vételével nagy valószínűséggel jobban közelíti a reálisan várható értéket; igaz, ezt az adatot a hazai kommunikációban nem említette. A nemzetgazdasági miniszter március utolsó napján ez évre egészen új gazdasági prognózist jelentett be, ugyanakkor a költségvetési törvény ennek megfelelő módosítása elmaradt, mivel azt – a kormány felfogása szerint – nem kell módosítani  (Azaz a kormányzat nemzetgazdasági működésre vonatkozó elképzelései erős koherenciazavart tükröznek.) 

Az éppen aktuális növekedési cél 2,5%. Az MNB a márciusi inflációs jelentésében 1,9 és 2,9% közötti növekedést vár a december folyamán előrevetített 2,6-3,6% helyett, azaz a Monetáris Tanács számít arra, hogy 2% alatti, és nem feltételezi, hogy 3% felett lehet az idei gazdasági növekedés. Az első negyedéves adatok valamint a gazdasági folyamatok tükrében a kormány prognózisa irreális, és a jegybanké is túlzottan optimista. A jelenleg várható növekedés legfeljebb 1,2-1,5%-os GDP indexet jelenthet, lefelé mutató kockázatokkal.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg az elfogadott költségvetési törvény 3,4%-os növekedéssel számol. 

Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP-index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi. Jellemző, hogy a kormány az Európai Bizottság számára decemberben küldött prognózisa 1,8%-os GDP növekedéssel számolt; igaz, ezt az adatot a hazai kommunikációban nem említette. 

A miniszterelnök által kilátásba helyezett repülőrajt az első negyedév végéig tartott. A nemzetgazdasági miniszter március utolsó napján ez évre egészen új gazdasági prognózist jelentett be; igaz a költségvetési törvényt a kormány felfogása szerint ennek ellenére nem kell módosítani. Az éppen aktuális növekedési cél 2,5%. Ez közelebb áll a realitáshoz, mint az eredeti 3,4%, de még mindig jelentős lefelé mutató kockázatokat rejt magába.

Az MNB a márciusi inflációs jelentésében 1,9 és 2,9% közötti növekedést vár a decemberi 2,6-3,6% helyett, azaz a Monetáris Tanács számít arra, hogy 2% alatt, de nem feltételezi, hogy 3% felett lehet az idei gazdasági növekedés. A magyar gazdaság ez évi kilátásait természetesen komolyan befolyásolja a világgazdaságban tapasztalható, növekvő bizonytalanság, az amerikai elnök rögtönzéseinek nehezen felmérhető hatása, így a kialakuló vámháború. 

Ennél is nagyobb kockázatot jelent azonban a kormány választás előtti osztogatásának a szokásosnál is nehezebben becsülhető folyamata és annak következményei. A miniszterelnök láthatóan érzékeli, hogy az amerikai elnök egyik oldalról kiszámíthatatlan, más oldalról nagyon is kiszámítható politikája hátrányos a magyar gazdaságra, ugyanakkor megnöveli a magyar kormány mozgásterét a demokrácia elleni fellépésben.

A miniszterelnök számára ez a lehetőség pedig fontosabb az előbbi hátránynál. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

Az Amerikai Egyesült Államok új elnökének megválasztásával megjelent a kiszámíthatatlanság a 2025. évi világgazdasági prognózisokban, ami az elnök hivatalba lépésével új értelmet nyert, valóságos fenyegetést jelent a globális gazdaságra. Három éve tart és súlyosbodik Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja, amelynek további menete változatlanul nehezen prognosztizálható. Az amerikai elnök politikája komoly kihatással lehet a globális gazdaság egészére, az euro-atlanti együttműködés jövőjére, és ezen belül az Európai Unió mozgásterére,
az ukrajnai háború sorsára, a közel-keleti konfliktusra, következményei érinthetik a világkereskedelmet, a globális energiaellátást valamint az energiaárak alakulását. A növekvő geopolitikai konfliktusok hatására az Európai Unió tagországai elhatározták a védelmi ipar gyorsított fejlesztését a már korábban is tervezett gazdasági hatékonyságot növelő intézkedések mellett. Ezek a döntések hatással lehetnek az unió gazdasági növekedésének dinamikájára is. Az eurózóna vezető gazdaságaiban a múlt évben igen szerény volt a növekedés, a német gazdaság pedig nem tudott kitörni a recesszióból, ami rányomja bélyegét az Európai Unió várható gazdasági növekedésére is. A nyersanyag árak, és különösen az energiaárak utóbbi hónapokban bekövetkezett mérséklődése és a várható további alakulása a gazdasági növekedést segíthetik, különösen a fejlődő világban.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg a benyújtott költségvetési törvényjavaslat 3,4%-os növekedéssel számol. Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP-index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi. Az elképzelt választás előtti
osztogatást akadályozza a magas államháztartási hiány: a múlt évi költségvetésben szereplő 2,9%-os GDP-arányos deficitcél irreális volt, a tényleges hiány 5% körül lehet. Hasonlóan alulértékelt az ez évi hiány tervezett 3,7%-os mértéke. A másik komoly probléma az államadósság szintje. A kormány az alaptörvénybe foglalta a bruttó államadósság folyamatos csökkentésének kötelezettségét. 2023. végén a bruttó államadósság a GDP 73,4%-a, 2024 harmadik negyedévének végén 76%-a volt.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A kormány a múlt évben három alkalommal összességében közel 100 milliárd forintos konszolidációban részesítette a gyógyító-megelőző ellátás intézményeit a működőképesség legalább minimális szintjének további fenntartásának kényszere miatt. A következmény jól mutatja a kormányzati irányítás teljes dilettantizmusát. A jelentősnek látszó rendkívüli támogatás ellenére az egészségügyi szolgáltatók adósságállománya alig csökkent, azaz a kórházak normál finanszírozása havonta többtízmilliárdos hiányt állít elő. Amíg a reális mértékű finanszírozásra nem szánja rá magát a kormány, addig nincs esély az állami egészségügy elfogadható színvonalú működésére.

Összességében az egészségügyi ágazat tartozásai tették ki a központi költségvetési szervek teljes adósságállományának 83,3%-át. Közülük félmilliárd forintot meghaladó összegű tartozást 51 intézmény görgetett maga előtt. Ezek közül 30 kórház tartozásai meghaladták az egymilliárd forintot, tizennégy kórházé a 2 milliárdot, nyolc kórházé a 3 milliárd forintot, három kórházé a 4 milliárdot, két intézményé pedig a 6 milliárdot is. Az egészségügy eladósodott vidéki intézményei közül 13 többszakmás, megyei központi és oktatókórház, a fővárosban pedig a hasonló profillal működő centrumkórházak és az országos intézetek közül 11 tartozásai haladták meg külön-külön is az egymilliárd forintot.

A hiánygazdálkodás egyre több gyógyító intézmény menedzsmentjét kényszeríti fekvőbeteg osztályok bezárására, a szakorvoshiány pedig egyes szakmák szolgáltatásának felfüggesztésére. (Megjegyzendő, hogy az egészségügyi szolgáltatók tartozása nem tartalmazza a vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma által irányított egyetemi klinikai központok 25 milliárd forintot meghaladó adósságát.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le

Inkább csak az abszurditása miatt érdemes megjegyezni, hogy a 2025. évi költségvetés preambuluma a baloldali kormányok költségvetésére hivatkozik: azzal érvel, hogy nominális értékben mennyivel többet fordít a kormány a közszolgáltatásokra, többek között oktatási kiadásokra, az egészségügyi dolgozók bérére a 2010. évinél. A valóság ugyanakkor egészen más. A közszolgáltatásokra, így egészségügyre, oktatásra kevesebb jut a bruttó hazai termék
arányában, mint 15 évvel ezelőtt, és például egészségügyi közkiadásokra a GDP 4,1%-át fordítja a kormány, ami az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb arány (az uniós átlag 7,7%). A közszolgáltatásokon belül a jövő évi költségvetés szerint várhatóan a legnagyobb vesztes a szociális ellátás és a gyermekvédelem, ahonnan folytatódik a források kivonása, és szinte az egyetlen nyertes az élsport, melyre az ideinél reálértékben is többet szán a kormány.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.