2025.12.04. 09:31
Helyzetkép 2025. szeptember – 2025. október
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek az első tíz hónapban 691 milliárd forintot értek el, több mint kétszer annyit, 109,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ennek háttere az MVM kiugró mértékű, 213,5 milliárd forintot kitevő, valamint a Szerencsejáték Zrt és a Corvinus Zrt egyenként 100 milliárdos osztalékbefizetése. (Ezen felül az állami tulajdonú cégek szintén 100 milliárdos nagyságrendben fizettek társasági adót az állami büdzsé részére.) Az uniós programokra mindössze 589 milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe, 41,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az unióból eddig befolyt támogatás a törvénnyel előirányzottnak mindössze 26,3%-a.
2025.11.06. 15:13
Helyzetkép 2025. augusztus – 2025. szeptember
A 2023 közepe óta eltelt 13 negyedév alatt mindössze négyben emelkedett a bruttó hazai termék volumene az előző negyedévhez képest; ezek közül két mutató esetében csupán 0,3%-kal, egynél pedig 0,5%-kal. Ebben az időszakban nyolc alkalommal zsugorodott a gazdaság: öt mérés esetében ugyan legfeljebb 0,2%-kal, de előfordult, hogy 0,9%-kal illetőleg 1,1%-kal. 2023 év egészében 0,8%-kal zsugorodott, a múlt évben 0,6%-kal
bővült a gazdaság, míg az idei első háromnegyed évben mindössze 0,2%-kal emelkedett a GDP volumene. A gazdasági folyamatok azt vetítik előre, hogy a 2022. és a 2026. évi tavaszi országgyűlési választások közötti négy esztendőben a magyar gazdaság stagnálásával kell számolni.
Három éve folyamatosan zuhan a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye: 2023-ban 8,3%- kal, a múlt évben 14,3%-kal, az idei első félévben 9,9%-kal csökkent a nemzetgazdasági invesztíciók volumene. A 2022. év negyedik negyedétől eltelt időszak minden negyedévében csökkent a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest, ezek közül hét negyedévben kétszámjegyű mértékben. Ez év második negyedében – az egy évvel korábbihoz viszonyítva – szokatlan módon 49 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Eközben az
államháztartási deficit szeptember végére meghaladta az éves előirányzat négyötödét; az utóbbi öt évben csak kreatív könyveléssel sikerült 5% alatt tartani az államháztartási hiányt. A kormány által az Európai Unióhoz október elején benyújtott jelentés szerint az utóbbi három évben 30,3%-kal emelkedett a bruttó államadósság nominális értéke. Az ipari termelés 1 2%- kal elmaradt a három évvel korábbitól és jelenlegi teljesítménye megegyezik a 2020. évivel,míg az építőiparé a 2019. évivel. Szerencsés esetben a gazdaság ez évi teljesítményét tükröző GDP-index eléri a 0,4%-ot, az infláció pedig nem haladja meg a 4,7%-ot. A kormány mégis rögtönzések tömegével, újabb és egyre veszélyesebb osztogatással kizárólag a választási vereség elkerülésére koncentrál, bármi áron.
2025.10.04. 09:56
Helyzetkép 2025. július – 2025. augusztus
A kamatkiadások 2928 milliárd forintot tettek ki, amely 21,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázata szerint az államadósság szerkezete és a lejáró hitelek bázishoz viszonyított eltérő időpontja miatt. A valósághoz azonban közelebb áll, hogy a magyar gazdaság helyzetét a nemzetközi hitelpiac beárazta. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra 535 milliárd forintot fordított a kormány, 31,7%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A kiadások csökkenése két okkal magyarázható: nagy valószínűséggel egyfelől ebben is szerepet játszik az uniós támogatások hiánya, másfelől viszont a vagyon volumenének értékesítések következtében történt megcsappanása.
2025.09.01. 21:31
Helyzetkép 2025. június – 2025. július
A fogyasztói árak nem a kormány prognózisának megfelelően alakulnak. Ezen belül is rendkívül magas az élelmiszerek inflációja. Az már most is megállapítható, hogy a költségvetésben szereplő 3,2%-os ez évre prognosztizált inflációs mérték erősen alábecsült; ez már a meghatározásakor is gyökeresen eltért a szakmai alapon készített prognózisoktól. A kormány a kommunikációjában ugyan 4,5%-ra, majd 4,7%-ra emelte a várható árindexet, de a gazdaság jelen helyzetében csekély annak realitása, hogy ez a szint tartható. Feltehetően ennél magasabb lesz az idei éves inflációs mutató.
A kormány a piacgazdaságban szokatlan módon az élelmiszerláncokat okolja az elszabadult élelmiszerárak miatt. A tények ezt a megközelítést nem támasztják alá, a rögtönzött kormányzati intézkedések, a széles termékkörre bevezetett árrés-maximum rövid időn belül komoly zavarokat okozhat az élelmiszerek kereskedelmi forgalmában. A júniusi adatokat vizsgálva a mezőgazdasági termelői árak 18,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanebben az időszakban az élelmiszeripari termelői árak 7,1%-kal, míg az élelmiszerek fogyasztói ára 6,2%-kal nőtt. Azaz az élelmiszer infláció mérséklésére nem az árrés korlátozása a megfelelő megoldás, hanem például a kiskereskedelmi forgalom döntő hányadára kivetett 4,5%-os különadó eltörlése.
2025.08.06. 15:42
Helyzetkép 2025. május – 2025. június
A 2022. évi országgyűlési választások előtti költekezés szükségszerű következményeként súlyos megszorításokra került sor, melynek következtében a lakosság reáljövedelme számottevően csökkent; a népesség egyharmadának a jövedelme a múlt évben nem érte el a két évvel korábbit, a szegénységi küszöb körüli vagy az alatti jövedelemből kénytelen megélni. Ennél is aggasztóbb, hogy közel egymillióan mélyszegénységben élnek. A megszorító gazdaságpolitika következményeként elszabadult az infláció, a kormány kizárólag látszatintézkedésekkel küzd az áremelkedéssel, különösen a magas élelmiszerárakkal, a béremelések erőltetésével felgyorsítja a bér-ár spirált.
Mindezek következtében az idei első félévben csökkent a bruttó hazai termék. Tovább zuhant a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye, amely 20%-kal elmaradt az öt évvel korábbi szinttől. A második negyedévben – az egy évvel korábbihoz képest – szokatlan módon 49 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Eközben az államháztartási deficit az első félév végére meghaladta az éves hiánycél kétharmadát, és nőtt a bruttó államadósság; az ipari termelés mintegy 10%-kal elmaradt a három évvel korábbitól. Szerencsés esetben a gazdaság ez évi teljesítményét tükröző GDP-index eléri a 0,5%-ot, az infláció pedig csak kevéssé haladja meg az 5%-ot.
2025.07.04. 21:26
Helyzetkép 2025. április – 2025. május
A múlt évben történelmi mélypontra süllyedt a születések száma, és a tíz évvel ezelőtti szint alá esett a teljes termékenységi arányszám (77 500 és 1,38). Az idei év első öt hónapjában 29 ezer gyermek született, – a rendkívül alacsony bázishoz képest is – számottevően, 9%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 7,4‰ volt, 0,6 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A teljes termékenységi arányszám 1,27 volt.
2025.06.01. 23:08
Helyzetkép 2025. március – 2025. április
A hazai gazdaság számára a legsürgetőbb feladat a lejtmenet megállítása lenne. A gazdaság napjainkban nem képes érdemben növekedni. A múlt évben annak teljesítménye nem érte el a két évvel korábbit sem, és idén sem várható, hogy érdemben meghaladja a három évvel korábbi szintet. A kormány nem hajlandó, és ma már nem is képes érdemi előrelépést hozó intézkedéseket tenni, mert kizárólag hatalmi szempontoknak ad prioritást. Az államháztartás a 2022. évi országgyűlési választás óta olyan helyzetben van, ami nem teszi lehetővé a gazdaság
értelmes élénkítését, hibás szerkezetének korrekcióját. Ennek ellenére a kormány olyan intézkedéseket tesz a jövő évi választáshoz közeledve, melyek tovább rontják az államháztartás helyzetét.
Mindezek következtében az idei év első negyedében mind az előző negyedévvel, mind pedig 2024 azonos időszakával összehasonlítva csökkent a bruttó hazai termék. Tovább zuhant a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye, amely 20%-kal elmaradt az öt évvel korábbi szinttől. Ez év áprilisában – a korábbi évekhez képest – szokatlan módon közel 35 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Eközben az államháztartási deficit az év első harmadában elérte az éves hiánycél 71%-át, és nőtt a bruttó államadósság; az ipari termelés mintegy 10%-kal elmaradt a három évvel korábbitól. Szerencsés esetben a gazdaság ez évi teljesítményét tükröző GDP-index eléri az 1%-ot, az infláció pedig csak kevéssé haladja meg az 5%-ot.
2025.05.03. 17:42
Helyzetkép 2025. február – 2025. március
A magyar gazdaság a múlt év végén ugyan formálisan kikerült a technikai recesszióból, de a gazdasági folyamatok 2023. év egészében zsugorodást jelentettek, és a 2024. évi szerény növekedés ellenére is a gazdaság múlt évi teljesítménye a 2022. évi alatt maradt. Az utóbbi években a kormányzati kommunikáció mindig a következő évre ígéri a gazdasági növekedés újraindulását, többnyire minden alap nélkül. Úgy tűnik, nincs ez másként ez évben sem: a miniszterelnök által kilátásba helyezett csodálatos év csak nem akar eljönni, és a nemzetgazdasági miniszternek ismét nem sikerült eltalálnia a gazdasági növekedés előjelét sem: az első negyedévben az előző negyedévhez és a múlt év azonos időszakához mérten is zsugorodott a gazdaság.
A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg a 2025. évi költségvetési törvény 3,4%-os növekedéssel számol. Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi.
Jellemző, hogy a kormány által az Európai Bizottság számára tavaly decemberben küldött prognózis 1,8%-os GDP növekedéssel számolt, amely a magyar gazdaság jelen állapotának figyelembe vételével nagy valószínűséggel jobban közelíti a reálisan várható értéket; igaz, ezt az adatot a hazai kommunikációban nem említette. A nemzetgazdasági miniszter március utolsó napján ez évre egészen új gazdasági prognózist jelentett be, ugyanakkor a költségvetési törvény ennek megfelelő módosítása elmaradt, mivel azt – a kormány felfogása szerint – nem kell módosítani (Azaz a kormányzat nemzetgazdasági működésre vonatkozó elképzelései erős koherenciazavart tükröznek.)
Az éppen aktuális növekedési cél 2,5%. Az MNB a márciusi inflációs jelentésében 1,9 és 2,9% közötti növekedést vár a december folyamán előrevetített 2,6-3,6% helyett, azaz a Monetáris Tanács számít arra, hogy 2% alatti, és nem feltételezi, hogy 3% felett lehet az idei gazdasági növekedés. Az első negyedéves adatok valamint a gazdasági folyamatok tükrében a kormány prognózisa irreális, és a jegybanké is túlzottan optimista. A jelenleg várható növekedés legfeljebb 1,2-1,5%-os GDP indexet jelenthet, lefelé mutató kockázatokkal.
2025.04.04. 20:33
Helyzetkép 2025. január – 2025. február
A kormány a múlt év őszén 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely évenkénti 3-6%-os gazdasági növekedésre épül, míg az elfogadott költségvetési törvény 3,4%-os növekedéssel számol.
Ennek realitása még a múlt évi 4%-os kormányzati várakozásét sem éri el. Megfelelő gazdaságpolitikával, elfogadhatóan alakuló nemzetközi környezetben a GDP-index a prognózis szerinti alsó határ közelében lehetne, de a kormány által változatlanul erőltetett magasnyomású gazdaság ezt is elérhetetlenné teszi. Jellemző, hogy a kormány az Európai Bizottság számára decemberben küldött prognózisa 1,8%-os GDP növekedéssel számolt; igaz, ezt az adatot a hazai kommunikációban nem említette.
A miniszterelnök által kilátásba helyezett repülőrajt az első negyedév végéig tartott. A nemzetgazdasági miniszter március utolsó napján ez évre egészen új gazdasági prognózist jelentett be; igaz a költségvetési törvényt a kormány felfogása szerint ennek ellenére nem kell módosítani. Az éppen aktuális növekedési cél 2,5%. Ez közelebb áll a realitáshoz, mint az eredeti 3,4%, de még mindig jelentős lefelé mutató kockázatokat rejt magába.
Az MNB a márciusi inflációs jelentésében 1,9 és 2,9% közötti növekedést vár a decemberi 2,6-3,6% helyett, azaz a Monetáris Tanács számít arra, hogy 2% alatt, de nem feltételezi, hogy 3% felett lehet az idei gazdasági növekedés. A magyar gazdaság ez évi kilátásait természetesen komolyan befolyásolja a világgazdaságban tapasztalható, növekvő bizonytalanság, az amerikai elnök rögtönzéseinek nehezen felmérhető hatása, így a kialakuló vámháború.
Ennél is nagyobb kockázatot jelent azonban a kormány választás előtti osztogatásának a szokásosnál is nehezebben becsülhető folyamata és annak következményei. A miniszterelnök láthatóan érzékeli, hogy az amerikai elnök egyik oldalról kiszámíthatatlan, más oldalról nagyon is kiszámítható politikája hátrányos a magyar gazdaságra, ugyanakkor megnöveli a magyar kormány mozgásterét a demokrácia elleni fellépésben.
A miniszterelnök számára ez a lehetőség pedig fontosabb az előbbi hátránynál.
2025.03.04. 22:14
2024. december – 2025. január
Az Amerikai Egyesült Államok új elnökének megválasztásával megjelent a kiszámíthatatlanság a 2025. évi világgazdasági prognózisokban, ami az elnök hivatalba lépésével új értelmet nyert, valóságos fenyegetést jelent a globális gazdaságra. Három éve tart és súlyosbodik Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja, amelynek további menete változatlanul nehezen prognosztizálható. Az amerikai elnök politikája komoly kihatással lehet a globális gazdaság egészére, az euro-atlanti együttműködés jövőjére, és ezen belül az Európai Unió mozgásterére,
az ukrajnai háború sorsára, a közel-keleti konfliktusra, következményei érinthetik a világkereskedelmet, a globális energiaellátást valamint az energiaárak alakulását. A növekvő geopolitikai konfliktusok hatására az Európai Unió tagországai elhatározták a védelmi ipar gyorsított fejlesztését a már korábban is tervezett gazdasági hatékonyságot növelő intézkedések mellett. Ezek a döntések hatással lehetnek az unió gazdasági növekedésének dinamikájára is. Az eurózóna vezető gazdaságaiban a múlt évben igen szerény volt a növekedés, a német gazdaság pedig nem tudott kitörni a recesszióból, ami rányomja bélyegét az Európai Unió várható gazdasági növekedésére is. A nyersanyag árak, és különösen az energiaárak utóbbi hónapokban bekövetkezett mérséklődése és a várható további alakulása a gazdasági növekedést segíthetik, különösen a fejlődő világban.