A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az államháztartás helyzete gyakorlatilag ellehetetlenítette az eddig alkalmazott – egyébként nem túl szerencsés – gazdaságélénkítő kormányzati intézkedéseket. Ennek ellenére a kormány olyan döntéseket hoz, amivel tovább súlyosbítja a helyzetet. Ide tartozik a 800 millió eurós kínai hitel felvétele a – valószínűleg soha meg nem térülő – Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megépítésére, vagy a budapesti repülőteret működtető társaság 80%-os tulajdonrészének megvásárlása 2,5 milliárd euróért. Néhány hónapja – nem publikus feltételekkel – 1 milliárd eurós hitelt vett fel 3 éves lejáratra a kormány Kínától, egyben a magyar kormányfő 1 milliárd eurós hitelt ígért Észak-Macedónia kormányának, három év türelmi idővel rendkívül kedvező kamattal. Mindezt azok után, hogy a múlt évben a magyar állam megvásárolta a Vodafone Magyarország távközlési szolgáltató 49%-át, míg a hatalomhoz
nagyon közel álló 4iG 51%-át. Ez a magáncég úgy szerzett többségi részesedését a Vodafone Magyarországban, hogy 170 milliárdos hitelt vett fel az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól, melyhez a kormány állami kezességvállalást nyújtott. A teljes üzlet 660 milliárd forintért köttetett meg. Azaz a kormány a presztízsvásárlásoktól még a kialakult államháztartási krízishelyzetben sem hajlandó eltekinteni.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány az államháztartás tarthatatlan helyzetét részben belátva eddig – háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormánydöntésekkel – 400 milliárd forintot meghaladó kimenetelű megszorító intézkedésekről határozott. A hivatalos kommunikáció szerint ezek a szigorítások nem érintik a lakosságot, a valóságban azonban ezt az érintett cégek, így a pénzintézetek, kereskedelmi szervezetek és energetikai vállalkozások rendre áthárítják a fogyasztókra, ezek pedig közvetlenül vagy közvetve, többek között az emelkedő infláción keresztül a lakosságot sújtják. Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az államadósság után a múlt évben kifizetett kamat elérte a GDP 4,7%-át, az ez évben fizetendő kamat összege pedig várhatóan a GDP 4,9%- át teszi ki. Ez lényegesen több a 2023. évi egészségügyi közkiadásoknak a GDP 4,4%-át meg nem haladó összegénél, miközben az ez évi költségvetési törvény csupán a GDP 3,6%-át szánja erre a célra. (Az Európai Unió tagállamainak egészségügyi közkiadásokra fordított 7,7%-os átlaga a magyarnak több mint kétszerese.) A magas kamatteher egyik nem elhanyagolható oka a magyar gazdaságpolitika nemzetközi hitelességi deficitje: a befektetésre ajánlott kategória alsó szélén jegyzett, a GDP 75,9%-át kitevő magyar államadósság ellenére a magyar kockázati felár magasabb, mint a GDP 165,5%-át kitevő államadóssággal rendelkező, befektetésre nem ajánlott kategóriában jegyzett görög felár. Ez azért is problematikus, mert az államháztartás jelenlegi helyzetében és az igen szerény gazdasági növekedés következtében a következő években – figyelembe véve a két év múlva esedékes országgyűlési választások közeledtét is – nem várható az államadósság csökkenése, sőt annak lassú emelkedésére kell számítani.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Európai Unió tagállamaitól és a szövetség átlagától való lemaradásunkat jól jellemzi a háztartások egy főre jutó fogyasztása szerinti rangsor: 2023-ban Litvánia egy főre jutó háztartási fogyasztása az uniós átlag 92%-a, Romániáé 89%-a, Szlovéniáé 87%-a, Lengyelországé 86%-a, Csehországé 81 %-a, Horvátországé 78%-a, Észtországé 77%-a, Szlovákiáé 75%-a, Lettországé szintén 75%-a, Bulgáriáé 73%-a, míg Magyarországé 70%-a volt.

2010 óta vizsgálva az uniós centrumhoz - ha a háztartások egy főre jutó fogyasztását vizsgáljuk - akkor Románia 42, Bulgária 29, Litvánia 25, Horvátország 21, Észtország 20, Lettország szintén 20, Lengyelország 18, Csehország 9, Magyarország ugyancsak 9, Szlovénia 7, Szlovákia 2 százalékponttal került közelebb az Európai Unió átlagához.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Mivel a múlt év nyarán elfogadott 2024-re vonatkozó költségvetési törvény – ma már jól láthatóan – irreális adatokra épült, elkerülhetetlenek a további megszorító intézkedések, és nem látszik esély a 2022 közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli, koherencia nélküli gazdaságpolitika megváltozására sem. Az idei évben sem várható tehát érdemi javulás az államháztartás helyzetében. A fokozódó gazdasági és társadalmi feszültségeket, a közszolgáltatások kaotikus állapotát, valamint az adósságszolgálati terhek magas szintjét is számításba véve az államháztartási hiány 1-1,5 százalékpontos csökkentése is komoly konfliktusokat hozhat felszínre. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormány a múlt évi konvergencia programban 2023-ra – minden reális prognózissal szemben – 1,5%-os, 2024-től 4%-os, illetve azt meghaladó évenkénti gazdasági növekedést tervezett. A múlt évi 0,9%-os zsugorodást követően az idei évre 2,5%-ra mérsékelte a tervezett növekedést, ugyanakkor a következő két évre változatlanul 4,1%-os, míg 2027 és 2028 évre 4%-os bővüléssel számol. Mindezt azzal indokolja, hogy ez – a programban foglaltak szerint – megfelel a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemének. A konvergencia program a
jelentős dinamika forrásául többek között a termelékenység várható növekedését jelöli meg, a számok alapján valójában a foglalkoztatás bővülésére, illetve a ledolgozott munkaórák jelentős többletére, azaz továbbra is extenzív növekedésre épít. A munkatermelékenység tavalyi 1,5%- os csökkenését követően a konvergencia programban az idei évre 2%-os, a jövő évtől évenként 3,7-3,8%-os növekedéssel számolnak, miközben az elmúlt 14 év átlagában a termelékenység emelkedése nem érte el az 1%-ot sem. Ennek ellenére a gazdaság hatékonyságának javulására semmilyen érdemi elképzelés nem fogalmazódott meg. A realitást nélkülöző gazdasági dinamika a téves helyzetértékelésből adódik, nevezetesen a kormány különösen sikeresnek tekinti a 2010 óta eltelt időszakot. Ezt részben a statisztikai adatok helytelen csoportosításával, részben a bázis önkényes megválasztásával támasztja alá.

A magyar gazdaság felzárkózási képességének hiánya együtt jár a hazai régiók többségének – uniós régiókhoz viszonyított – fokozódó visszacsúszásával. Az Eurostat nyilvánosságra hozta az Európai Unió 244 régiójának 2022. évi gazdasági teljesítményét tükröző adatokat. A most közölt statisztikai információk vásárlóerő paritáson mutatják be az egyes régiók egy főre jutó bruttó hazai termékének volumenét, és felállítják a régiók rangsorát is. Az Európai Unió népességének csaknem egyharmada, 32%-a 42 olyan régióban élt, ahol az egy főre jutó regionális GDP elérte vagy meghaladta az uniós átlag 125%-át. Ezek közül 17 régióban az egy főre jutó GDP magasabb volt az Európai Unió átlagának másfélszeresénél is. Ugyanakkor 50 régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék nem érte el az uniós átlag kétharmadát, annak 67%-a alatt volt; ezekben a régiókban élt az Európai Unió népességének több mint egyötöde, 21%-a. A nyolc magyarországi régióból öt tartozott ebbe a körbe.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati gazdaságpolitika következményeként az államháztartási hiány a múlt évben is lényegesen túllépte nem csupán a költségvetési törvényben eredetileg meghatározott 3,9%- os mértéket, hanem a kormány döntésével megemelt 5,2%-os hiánycélt is: a tényleges adat a GDP 6,7%-át tette ki. Miután az Európai Bizottság a pandémia időszakában 2020-ban felfüggesztette az államháztartási deficit korlátjának ellenőrzését, a magyar államháztartási hiány gyors ütemben emelkedett. A lehetőséget kihasználva 2020-ban 7,6%, 2021 -ben 7,2%, 2022-ben 6,2%, míg 2023-ban 6,7% volt az államháztartás GDP-arányos hiánya.

Mivel a múlt év nyarán elfogadott 2024-re vonatkozó költségvetési törvény – ma már jól láthatóan – irreális adatokra épült, ezért elkerülhetetlenek a további megszorító intézkedések, és nem látszik esély a 2022 közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli, koherencia nélküli gazdaságpolitika megváltozására sem. Az idei évben sem várható tehát érdemi javulás az államháztartás helyzetében. Az – eddig még nem módosított – 2024. évi költségvetési törvény 4%-os gazdasági növekedéssel számol. Ezek a tervszámok irreálisak. A reálisan várható legfeljebb 2-2,5%-os gazdasági növekedés mellett és a gazdasági és társadalmi feszültségek fokozódását, a közszolgáltatások kaotikus állapotát, valamint az adósságszolgálati terhek magas szintjét is számításba véve az államháztartási hiány 1-1,5 százalékpontos csökkentése is komoly konfliktusokat hozhat felszínre.

Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az államadósság után a múlt évben kifizetett kamat elérte a GDP 4,7%-át, az ez évben fizetendő kamat összege pedig várhatóan a GDP 4,9%-át teszi ki. Ez pedig lényegesen több a 2023. évi egészségügyi közkiadásoknak a GDP 4,4%-át meg nem haladó összegénél, nem beszélve arról, hogy az ez évi költségvetési törvény csupán a GDP 3,6%-át szánja erre a célra. /Az Európai Unió tagállamainak egészségügyi közkiadásokra fordított átlaga a magyarnak több mint kétszerese./ A magas kamatteher egyik nem elhanyagolható oka a magyar gazdaságpolitika nemzetközi hitelességi deficitje: a befektetésre ajánlott kategória alsó szélén jegyzett magyar államadósság ellenére a magyar kockázati felár magasabb, mint a 165,5%-os államadóssággal rendelkező, befektetési kategória alatt jegyzett görög kockázati felár.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A lakásépítési tevékenység hosszú ideig mélyponton volt, majd 2017-ben érzékelhető mértékű növekedés kezdődött, ami 2021-ben megtorpant: 19 900 új lakás épült, 29,5%-kal kevesebb, míg 2022-ben 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A múlt évben ismét visszaesés következett be: 18 600 új lakás épült, – az alacsony bázishoz képest is – 9,2%-kal kevesebb, mint az előző évben. Ezen belül Budapesten 3,8%-kal, a megyeszékhelyeken 28,7%-kal, a többi városban 2%-kal, a községekben 8,5%-kal kevesebb új lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. A múlt évben 21 500 építési engedélyt adtak ki, illetve bejelentést fogadtak az illetékes hatóságok, számottevően, 38,6%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján a fővárosban 40,6%-kal, a megyeszékhelyeken 28,2%-kal, a többi városban 37,2%-kal, a községekben 43,4%-kal kevesebb lakás építése kezdődhetett meg, mint egy évvel korábban. Az új lakások 45,6%-a családi házban, 44,6%-a többszintes, többlakásos épületben épült fel. A családi házakban újonnan épített lakások aránya 3,4 százalékponttal csökkent, a többlakásos épületekben létesítetteké 5,6 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 94,1 m2 volt, 2 m2-rel kisebb, mint az előző évben.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A fogyasztói árak decemberben 0,3%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és még mindig jelentősen, 5,3%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A múlt évben 17,6%-kal, az utóbbi két évben összességében 34,7%-kal nőttek a fogyasztói árak. A magyar inflációs adatok a számbavétel bizonytalansága miatt a szokásosnál sokkal kevésbé megbízhatóak.
*
Döbbenetes tény, hogy az államadósság után ez évben fizetendő kamatok meghaladják az egészségügyi közkiadások teljes összegét. Mivel a múlt év nyarán elfogadott idei költségvetési törvény – ma már jól láthatóan – irreális adatokra épült, ezért elkerülhetetlenek a további megszorító intézkedések, és nem látszik esély a 2022 közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli, koherencia nélküli gazdaságpolitika megváltozására sem. Az idei évben sem várható érdemi javulás az államháztartás helyzetében. Az – eddig még nem módosított – 2024. évi költségvetési törvény 4%-os gazdasági növekedéssel és 2,9%-os államháztartási hiánnyal számol. Ezek a tervszámok irreálisak. A várható 2-2,5%-os gazdasági növekedés mellett és a gazdasági és társadalmi feszültségek fokozódását, a közszolgáltatások kaotikus állapotát valamint az adósságszolgálati terhek magas szintjét is számításba véve az államháztartási hiány 1-1,5 százalékpontos csökkentése is komoly konfliktusokat hozhat felszínre. 

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A kormányzati gazdaságpolitika következményeként az államháztartási hiány a múlt évben is lényegesen túllépte nem csupán a költségvetési törvényben eredetileg meghatározott 3,9%-os mértéket, hanem a kormány döntésével megemelt 5,2%-os hiánycélt is, és közelített a GDP 6%- ához. Mivel a múlt év nyarán elfogadott idei költségvetési törvény – ma már jól láthatóan – irreális adatokra épült, ezért elkerülhetetlenek a további megszorító intézkedések, és nem látszik esély a 2022 közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli, koherencia nélküli gazdaságpolitika megváltozására. A megszorítások politikájának szomorú bizonyítéka az Eurostat alább részleteiben is olvasható jelentése a tagországok gazdasági teljesítményének, a háztartások fogyasztásának 2022. évi helyzetéről.

Az Eurostat adatai nem csupán azt mutatják, hogy Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, hanem azt is, hogy Bulgária életszínvonala olyan mértékben megközelítette a magyar fogyasztás szintjét, hogy gyökeres társadalompolitikai váltás nélkül két éven belül az Európai Unió legszegényebb országa leszünk. Ez sajátos módon a kormány gazdaságpolitikájának célirányosságát is mutatja olyan értelemben, hogy a 2022. évi választások előtti 10 hónapban történt mintegy 4 ezermilliárd forint értékű pénzosztást a választási év végére a kiugróan magas inflációval és a drasztikus megszorításokkal sikerült a lakosságtól visszavenni.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.

Az Európai Unióban a fogyasztói árak októberben 3,6%-kal, míg az eurózónában 2,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint – a magyar KSH által – számított 9,6%-os magyar infláció az Európai Unió tagországai között kiemelkedően a legmagasabb, több mint két és félszerese az uniós átlagnak és közel három és félszerese az eurózóna átlagának.

A fogyasztói árindex számításának és az ennek alapján közölt adatok megbízhatóságát az utóbbi évben alkalmazott módszertan erősen kétségessé teszi. 2022 júliusban a kormány jelentősen felemelte a vezetékes gáz és az elektromos áram árát, a fogyasztáshoz kötötten /”rezsicsökkentés csökkentése”/. A KSH akkor kiadott egy meglehetősen bonyolult közleményt arról, miként veszi figyelembe az általános árindex számításánál a két energiahordozóra számított árindexet. A választott módszertan szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát annak megfelelően határozzák meg, hogy a lakosság milyen arányban fogyasztott az olcsóbb és a drágább termékből. Azaz a lakossági fogyasztás csökkenését árcsökkenésként veszik figyelembe. Az árindex általánosan alkalmazott módszertana szerint az árindex számításának lényege, hogy a bázisidőszaki vagy a tárgyidőszaki fogyasztás alapján rögzített súlyokat változatlannak tekintjük /ugyanígy a volumenindex számításnál az árakat tekintjük változatlannak/. Ha mindkét tényezőt, azaz az árakat és a fogyasztott mennyiséget /tehát a volument is/ az aktuális időszak adatainak megfelelően vesszük figyelembe akkor az értékindexet kapjuk. A KSH a vezetékes gáz és az elektromos energia esetében ezt az utóbbi számítást alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy amikor a hivatal meghatározza a 988 termék és szolgáltatás /reprezentánsok/ árváltozásának megfigyelése alapján a fogyasztói árindexet, akkor ez valójában úgy történik, hogy 986 reprezentáns árindexét és 2 termék értékindexét egybegyúrják. Ennek jelentős hatása van az árindexre: a KSH közlése szerint a vezetékes gáz ára a múlt év októberéhez képest 33,5%-kal, míg az áramé 3,4%-kal csökkent; mivel a gáz súlya a fogyasztásban 3%, az elektromos energiáé 2,5%, ezért az októberi infláció a közöltnél 1,1 százalékponttal magasabb.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített teljes összefoglalót IDE kattintva töltheti le.