A társadalmi-gazdasági folyamatok elmúlt négy éves alakulásáról készített elemzést megtekintheti itt

 Az államháztartás működőképességének, pénzügyi biztonságának megőrzése általában szakkérdés, nálunk ez is másképp van. A különböző szereplők eltérően vélekednek a feladat megoldhatóságáról és a végrehajtás mikéntjéről. A miniszterelnök számára ez is harc kérdése, amely beillesztendő a szabadságharc napi csatái közé: a lényeg az aktuális győzelem kivívása az aktuális politikai célnak megfelelően kijelölt ellenség felett. Matolcsy számára a finanszírozás ugyanolyan zsonglőrködés, mint a gazdaságpolitika általában, ahol bármi elérhető kellő magabiztossággal, a jövőbelátás sokak által irigyelt képességével. Szerencsére van egy szervezet, az Államadósság Kezelő Központ, amelynek – egyelőre, más fontos pénzügyi és közigazgatási szervekkel ellentétben – még megmaradt a szakértelemmel rendelkező apparátusa; nekik köszönhetően eddig megúszta kisebb zavarok árán az ország a kormányzati ámokfutást.

A kormány gazdaságpolitikájának egyik első számú büszkesége az államadósság szüntelen csökkenése. Érdemes megvizsgálni, hogyan jutott ide az Orbán-Matolcsy páros, hiszen az általuk követett demagóg, populista politika nem az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett maastrichti adósságát szokta legfontosabb szempontnak tekinteni. A Fidesz kormányzása nem is így indult. Eredetileg a kampányban alig ígértek, de 3 markáns célkitűzést azért gránitba véstek, akárcsak később a húsvéti alaptörvényt. Az első ígéret a gazdaság motorjainak felpörgetése, a gyors növekedés elérése volt már a kormányzásuk második évére. Viszonylag gyorsan kiderült, hogy a választott gazdaságpolitika a növekedéssel éppen ellentétes irányba hat. Igaz, érdemes megjegyezni, hogy utólag látható, nem is ez volt a Fidesz kormány első számú prioritása, hanem a tulajdonviszonyok mielőbbi, radikális átalakítása, amelyet a ciklus végéig igyekeznek visszafordíthatatlanná tenni, és kétségtelenül ezen a téren komoly eredményeket értek el. A gazdaság azonban nem indult növekedésnek; az eredeti ígéretben Matolcsy évi 4-5%-ot várt. A tények egészen mást mutatnak: 2012-ben egyenesen recesszióba süllyedt a gazdaság, és a 2011 és 2013 közötti 3 évben mindössze 1%-kal nőtt a bruttó hazai termék, miközben a kilátásba helyezett változások nyomán az évente 3% is kevésnek bizonyult volna.

 A Fidesz az adócsökkentések kormányaként vette át a hatalmat. Matolcsy bűvészként lépett színre, valóságos adóforradalmat helyezett kilátásba, Orbán is meredeken csökkenő adókat, söralátéten elférő adóbevallást ígért. Megjegyzendő, hogy utólag sok mindent átértékel a politikai színvonal süllyedése. Annak idején mosolyogtunk, amikor Torgyán valóságos közgazdász zseniként mutatta be Szabadi Bélát. Minden viszonylagos, Matolcsyhoz képest Szabadi tulajdonképpen közgazdász zseni volt. A Fidesz kormány nagy magabiztossággal állt neki az első adóátrendezéseknek, melyektől a gazdaság látványos élénkítését remélte; ebből azonban semmi nem valósult meg.

A költségvetési politika általában a gazdaságpolitika tükre. Szokványos esetekben szigorú szabályok kötik a kormány kezét, és jogi normák sokasága követeli meg a megfontolt döntéseket és a kiszámítható végrehajtást. Mint a – szerencsére végéhez közeledő – jelenlegi kormányzati ciklusban megszokhattuk, nálunk minden másképp van, és ráadásul mindent másképp láttatnak, sőt nem azt kell látnunk, mint amit látunk.

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt

A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról készített összefoglalót letöltheti itt.